Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A nap képe – Hullanak Szent Lőrinc könnyei című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

A nap képe – Hullanak Szent Lőrinc könnyei

Szerző: / 2019. augusztus 13. kedd / Kultúra+, Nap képe   

A Föld belépett a Perseida meteorraj összetevőit alkotó 109P/Swift-Tuttle üstökös pályája mentén szétszórt porfelhőbe. A Perseidák az egyik legismertebb, sűrű csillaghullást előidéző meteorraj.

Éjfél után érdemes a hullócsillagokat megfigyelni 

A Perseidákat Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik, a rómaiak által halálra kínzott ókeresztény mártír után, akinek ünnepnapját augusztus 10-én tartja az egyház. A Perseidák meteorraj megfigyelésére legalkalmasabb hétfőről keddre virradóan az éjféltől hajnalig terjedő időszak volt az idei nyáron.

Kiss László csillagász-fizikus az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában beszélt arról, hogy a Szent Lőrinc könnyeikét is ismert Perseidák meteorraj sok száz éve visszatérő jelenség augusztusban. Idén a telihold közeli állapot miatt nehezebben figyelhető meg a sok apró porszemcséből álló meteorrajból származó csillaghullás.

Perseidák - Meteor az égbolton a hollókői vár felett 2019. augusztus (Fotó: MTI/Komka Péter)

Felidézte, hogy az első megfigyelések a Perseidákról kínai csillagászoknak köszönhetően az időszámításunk előtti időszakból származnak. A Perseidák, amelynek szülőégiteste a Swift-Tuttle-üstökös volt, sok apró porszemcséből áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek. Mint mondta, a Perseidák ma már nem olyan aktív, mint a 90-es években volt. Jellemzően akkor szokott sok hullócsillag lenni, amikor a forrás, a szülőüstökös mellettünk jár, erre legközelebb a 2100-as években kerül csak sor.

Hazánkban évente több alkalommal is jelentkeznek meteorrajok. A csillagász példaként említette, hogy októberben az Orionidák meteorraj, novemberben a Leonidák, decemberben a Geminidák, januárban pedig a Quadrantidák meteorraj érkezik.

Mint hozzátette, ezek akkor jelentkeznek, amikor a Föld áthalad egy olyan térrészen, ahol korábban egy üstökös elhaladt és az üstökös pályája mentén teleszemetelte a bolygóközi teret ezekkel a „kis porszemcsékkel”. Maga a fényjelenség amiatt lép fel, mert nagyon nagy sebességgel közlekedünk a Naprendszerben és az üstökösökből kiszakadó porszem a földi légkörbe belépve a nagy légellenállás miatt felizzik, amelynek során magát a körülötte lévő levegőburkot is világításra gerjeszti. Ez látható ilyenkor egy-két tized másodpercig.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek