Belepte a hó a sokat megélt, csodálatos szépségű szélmalmokat a Tési-fennsíkon, a Bakony-hegység legnagyobb kiterjedésű fennsíkján.
Valamikor négy szélmalom is őrölt a Tési-fennsíkon. Három a 19. század első felében, míg egy 1924-ben épült. A Helt malom két korabeli társa, a Rotter és a Vaszlav malmoknak már a nyoma sem található, ami még megmaradt belőlük a második világháború után, azt széjjelhordták. Viszonylag jó állapotban van azonban a 20. században épült Ozi malom.
A kör alaprajzú, enyhén karcsúsodó, kőfalazatú, kis ablakokkal ellátott építmények háromszintesek. Mindkettőnek forgatható, zsindelyes, kúpos teteje van. Ez azért hasznos, mert a lapátok mindig olyan szögbe állíthatók, amelyikben a leginkább hasznosulhat a szél meghajtó ereje.
Márpedig a szél gyakori vendég a fennsíkon. Már harminc, negyven kilométeres sebességű légáramlatnál pörögni kezdenek a lapátok. Percenként nyolcszor-tízszer fordulnak meg, a malom elmés áttételei folytán az orsókerekek viszonylag gyorsan hajtják meg a malomköveket. Egykor naponta négy mázsát is képes volt ledarálni a különféle terményekből. Egészen az ötvenes évek elejéig működtek addig, amíg Tést be nem kapcsolták az elektromos hálózatba.
