Bármily meglepő, Japánban a tavasz előhírnöke nem a cseresznyefa virágzása. A hanami, vagyis a cseresznyefák virágzásának ünnepe már magát a csodálatos tavaszt jelenti, míg a szilvafák rügyezése a szürke hónapok után nagyon várt tavasz közeledtét jelzi.
Az elmúlt hetekben egyre érkeznek a tavasz első jelei; verőfényes napsütés, simogató napsugarak, kellemes hőmérséklet. Nincs ez másképp Japánban sem, Tokióban, a Meguro folyó mentén már rügyeznek a cseresznyefák, ami biztos jele annak, hogy már nincs messze a várva várt évszak. Amikor az első bimbók megjelennek a szilvafákon, a szigetország lakossága már tudja, hamarosan véget ér a tél.
A közhiedelemmel ellentétben…
Noha idén az enyhe tél miatt már decemberben rügyezni kezdtek a szilvafák, természetes virágzási idejük februárra és márciusra tehető, ízelítőt adva a cseresznyefa virágzásának szépségéből és hangulatából. Akár azt is mondhatnánk, hogy annak, aki nem kertész vagy épp cseresznyefa-rajongó, egyik virág épp olyan, mint a másik.
„Az első pikniket jellemzően a virágba borult szilvafák alatt költik el a japánok – amint a hó elolvadt. Még mielőtt a cseresznyefáknak idejük lenne rügyet bontani, a szilvafák már szinte roskadoznak a virágoktól, így a japánok a parkokban, valamint a templomok és szentélyek környékén a február-márciusi napfényben élvezik a szilvafák ünnepét, vagyis az ume matsurit” – avat be a japán szokásokba Jámbor Aliz, a Japánspecialista szakértője, aki maga is élt Japánban.
A cseresznyevirágzás a magyarok körében is töretlenül népszerű, a tavaszi utazásokra jellemzően még előző év végén elfogy az összes hely, így aki későn ébred, könnyen lemaradhat a hanamiról. Az ume azonban kiskaput jelent; a kellemes időjárás, a fesztiválhangulat, a piknikezőkkel teli parkok már ekkor is jellemzőek, és a szilvafák látványa is magáért beszél…
Évről évre japánok milliói köszöntik a tavaszt hírül adó cseresznyevirágzást. Az első cseresznyevirágok általában március második felében bontják ki szirmaikat az ország déli szigeteinek kertjeiben, majd fokozatosan kifehérednek a fák a központi Honsú szigeten, végül Japán északi részei következnek.
Egyre nehezebb megjósolni a szezon kezdetét, és ez valóságos rémálom a meteorológiai intézet (JMA) számára, mert ha téved, panaszok tömege árasztja el. Az ünnep ugyanis mindenütt kiváló alkalmat jelent a japán nemzeti itallal, szakéval – és sörrel – öntözött piknikek megszervezésére a fák tövében, a hanami (virágnéző) ceremóniák rendezésére. Ezek időpontját a baráti társaságok – és alkalmazottaik számára a cégek – jó előre kitűzik. A rózsaszínű és fehér szirmok a tavaszi megújulást jelképezik, és évszázadok óta megihletik a szigetország költőit.
