Csodagyerek volt és szupersztár lett. Liszt Ferenc zeneszerző, zongoravirtuóz, előadóművész, nőcsábász és romantikus „popsztár” fordulatokban gazdag élete ma is megragadja az embereket.
A doborjáni Liszt-ház (ma: Raiding, Ausztria, Burgenland) március 16-ával ismét megnyitja kapuit és a Liszt Fesztivállal közösen köszönti a látogatókat az új kiállítási szezonban. Az idei évben a fiataloknak szóló múzeumpedagógiai programok, illetve a múzeum shop továbbfejlesztésére helyezték a hangsúlyt.
Kihagyhatatlan épületek – Liszt-ház, Raiding
A doborjáni Liszt-ház Liszt Ferenc szülőháza. Itt, az egykori majorsági központban született Liszt Ferenc 1811. október 22-én. Magyar édesapja, Liszt Ádám, a hercegi juhászat számtartójaként a majorságot 1805 óta birtokló Esterházy család szolgálatában állt. Apja korábban az Esterházyak zenekarában is játszott, majd a hercegi család kasznárja lett, bécsi polgárlányt vett el. Liszt kilencévesen lépett fel először nyilvánosan Sopronban, a legenda szerint első bécsi hangversenyén jelen volt Beethoven is, aki nyilvánosan homlokon csókolta.
Liszt, aki ezután diadalmenetben járta be Európát, tizenhét évesen egyszerre vesztette el apját és esett át első szerelmi csalódásán. Ezután búskomorságba esett és visszavonult a világtól, egyes lapok halálhírét keltették, csak az 1830-as párizsi forradalom rázta fel.
A kőből épített zsindelytetős ház ekkoriban hat szobából, egy konyhából, egy éléskamrából és egy présházból állt.
A szülőház, amely egy korabarokk várkastély (ún. castellum) része volt, az akkor mintegy 600 főt számláló település legtekintélyesebb épületének számított. Az egykori majorság fennmaradt épületrészében ma egy múzeum található, amely autentikus helyszínt nyújt Liszt családi környezetének és világraszóló zenei karrierjének tanulmányozásához. Az idilli környezetben fekvő szülőház mellett 2006 óta egy modern, kiváló akusztikai adottságokkal rendelkező koncertház áll, amely a doborjáni Liszt Fesztiválnak ad helyet.
„Csodagyerek • Világsztár • Abbé“
Az állandó kiállítás személyes síkon mutatja be Liszt Ferencet. Közelről megismerkedhetünk Liszt családjával, a szülőfalujához, Doborjánhoz (Raiding) fűződő kapcsolatával, valamint a Bécsben és Párizsban eltöltött „csodagyerek“ éveivel. Akik ebben az időszakban tanárként és támogatóként mellette álltak, mind zeneileg, mind emberileg komoly hatást gyakorolták rá. Liszt bizalmába fogadta őket és egész életében példaképként tekintett rájuk. Képet kapunk továbbá a zeneszerző buzgó vallásosságáról, amely már Liszt ifjúkorában megmutatkozott, Marie d’Agoult grófnőhöz és Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnőhöz fűződő szerelmi kapcsolatáról, valamint életének utolsó, apátként (abbé) eltöltött szakaszáról.
A szülőházban kiállított tárgyak, mint pl. a keresztelőkút reprodukciója, amely felett Liszt Ferencet megkeresztelték, egy Erard-zongora, amelyen maga Liszt is játszott, a tulajdonát képező hordozható szárnyas oltár, Liszt reverendájához tartozó kolláré, valamint élettársa, Carolyne levelei, amelyekben a Liszttel kötendő házasság terveiről, majd azok meghiúsulásáról ír, mind-mind Liszt fordulatokban gazdag életéről tanúskodnak.
A Kék Szalon és a koncertterem
A szomszédos koncertház emeletén eredeti bútorokkal rekonstruáltuk a „Kék Szalont“, vagyis azt a különleges szobát, ahol Liszt a bécsi rokonainál tett látogatásai alkalmával szívesen tartózkodott és amely a különböző Liszt-relikviák és emléktárgyak gazdag tárházának bizonyult. Itt Lisztet mint ünnepelt sztárt és üzletembert láthatjuk viszont. A kiállítás bemutatja, hogy a marketing, a márkaépítés és a sztárkultusz már a 19. század virtuózának is állandó eszköztárát képezték.
A történelmi Kék Szalon kortárs újraértelmezését a formatervező Rainer Mutsch által berendezett „Liszt- Lounge“ adja. A tematikus tárlatvezetések végén a Liszt Fesztiválnak is otthont adó koncertteremben (amennyiben hozzáférhető) csendül fel Liszt zenéje, így téve teljessé a kulturális élményt.
A Liszt-életműnek manapság csupán 5-7 százalékát játsszák a világ koncerttermeiben. Liszt Ferenc ragyogó egyéniségét a maga teljességében nehéz is megmutatni a mai zenehallgatóknak.
