A nyári napforduló (június 21.) a legrövidebb az éjszaka és a leghosszabb a nappal, s ezt az emberek évszázadok óta örömtüzek gyújtásával ünneplik meg. Június 21. a nyári napforduló napja egyben a zene ünnepe is.
A csillagászati nyár június 21-én, idén kedden kezdődik, a nyári napforduló 11 óra 13 perckor lesz. Ennek alkalmával a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól, így az év ezen napján a leghosszabb a nappal, és a legrövidebb az éjszaka.
A nyári napforduló összeforr Szent Iván napjával, illetve éjjelével, azonban június 24-e helyett már június 21-én vagy 22-én van a legrövidebb éjszaka a Föld forgástengelyének térbeli elmozdulása miatt. Ennek következtében évente 24 percet tolódik a napállás maximumának időpontja.
A leghosszabb nappalt, a sötétség szimbolikus legyőzését évszázadok óta örömtüzek gyújtásával ünneplik az emberek nyáron, de legmelegebb évszakunkhoz számtalan rosszűző, természetvédő rituálé is kapcsolódik.
Az örömtüzek gyújtásának szokás érdekes módon – a mi korunkban már Szent Iván napjához (június 24.) kötődik, amely régen június 21-re esett, ám egy naptárreformot követően három nappal későbbre került, s vitte magával a tűzgyújtás hagyományát is.
A szertartásra a falun kívül, egy kitüntetett helyen – például a temetőben vagy egy dombon – került sőt, azzal a céllal, hogy elázzék a rossz szellemeket a környékről, illetve megvédjék a termést a mindenféle bajtól. A farakásra csontot és szemetet is tettek, hogy a füst nagyobb legyen, s mielőtt a lángok felcsaptak volna, egy lány háromszor körbejárta és vízzel megszentelte a rakást, aztán egy legény égő fáklyával háromszor körbefutotta. A rituálé részeként a lányok később átugrálták a meggyújtott tüzet, miközben a többiek párosító-kiházasító dalokat énekeltek.
A kialvó máglya parazsából egy keveset kivettek a földekre, hogy a jég ne verje le a határt. A tűzben megsütött gyümölcsöknek gyógyerőt tulajdonítottak, és később orvoslásra használták fel azokat.
A Szent Iván-napi tűzgyújtásnak az észak-európai, skandináv országokban és Angliában van igazán régi hagyománya, míg Magyarországon a XI. század óta ünneplik a jeles dátumot.
Hazánkban az utóbbi években egy újabb esemény is fűződik a legrövidebb estéhez: a Múzeumok éjszakája. 2003 óta (átvéve egy európai kezdeményezést) a Szent Iván napjához legközelebb eső szombat éjszakn a múzeumok, galériák nyitva tartanak, és rendezvényekkel, koncertekkel kiegészített programokkal szívesen fogadják a látogatókat a szokatlan időpontban.
Maurice Fleuret francia zenetudós javasolta, hogy a nyár első napját a világon mindenütt zenével köszöntsék. A zene ünnepét 1982-ben tartották meg először Franciaországban. Az ötlet az akkori francia kulturális miniszter, Jack Lang támogatásával valósult meg. Mára a zene ünnepe európai, sőt világméretűvé vált; több mint száz országban rendezik meg június 21-én.
