100 éve született Simándy József, a magyar operajátszás egyik legjelentősebb alakja, számos kiváló tenor-szerep tolmácsolója.
Száz éve, 1916. szeptember 18-án született Kistarcsán Simándy József Kossuth-díjas operaénekes, kiváló művész. Eredeti neve Schulder József volt, az Operaház kérésére kapta meg a közismert művésznevet. A család szerény anyagi körülményei miatt a polgári iskola elvégzése után autószerelő-segéd lett a szürketaxi vállalatnál. 1938-tól magánénekórákat vett Possert Emília énektanárnőnél, s közben többször is jelentkezett operaházi próbaéneklésre. Az énekkar tenoristájaként 1940-ben lett a Magyar Királyi Operaház tagja, a Zeneakadémiára 1943-ban vették fel, Székelyhidy Ferenc növendéke volt.
1945 nyarán találkozott a legendás Vaszy Viktorral, aki nyomban meghívta a szegedi operatársulathoz, s ő boldogan mondott igent. A Carmen Don Joséját már mint Simándy József énekelte. Nem sokáig maradt vidéken, 1947-ben lett az Opera magánénekese, 1990-től örökös tagja. 1956-1960-ban a müncheni Staatsoper társulatában is énekelt, s 1978-1986 között tanított a Zeneakadémián. Súlyos betegségben Budapesten halt meg, 1997. március 4-én.
Simándy a magyar operajátszás egyik legjelentősebb alakja, számos kiváló tenor-szerep tolmácsolója volt. Legnagyobb sikerét a Bánk bán címszerepében aratta, amely szinte összenőtt vele. Erkel operájában először 1953. március 22-én szerepelt először, utoljára pedig 1984 őszén, nyugdíjasként. Gazdagon áradó tenorja, csiszolt énektechnikája, magasrendű zenei és színészi kultúrája, pontos, lelkiismeretes munkája a magyar operaszínpad fejedelmei közé emelte.
A zeneirodalom legszebb szerepeiben volt sikere: Cavaradossi (Puccini: Tosca), Manrico (Verdi: A trubadúr), Turiddu (Mascagni: Parasztbecsület), Radames (Verdi: Aida). Számos hanglemeze készült a Hungarotonnal, a Supraphonnal, a Deutsche Grammophongesellschafttal, gyakori szereplője volt a rádió és a televízió műsorainak, nagy sikerrel lépett fel a kontinens operaházaiban és hangversenytermeiben. Felejthetetlen volt Kodály Psalmus Hungaricusa tenorszólamának tolmácsolójaként is.
Híres volt zenei intelligenciájáról: Verdi-és Wagner-szerepekból csak annyit vállalt, amennyit a hangja még sérülés nélkül elbírt. 1951-ben két előadás után lemondott a Rigoletto mantuai hercegéről, pedig a herceg énekli az operairodalom egyik leghíresebb áriáját, Az asszony ingatag-ot.
Művészi munkáját többféleképpen is elismerték: 1953-ban Kossuth-díjat kapott, 1962-ben lett érdemes, 1964-ben kiváló művész. Halála után kapta meg a Magyar Örökség kitüntető címet, 2004-ben Lakitelken szobrot avattak az emlékére.
A hálás utókor szorgalmasan ápolja Simándy József emlékét. Halála óta minden nyáron a Simándy Baráti Társaság Keszthelyen emlékkoncert keretében idézi meg a nagy tenort. Idén az operaénekes életútját bemutató vándorkiállítást indít útjára az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI); a tárlatot a szervezők mindenhova szeretnék eljuttatni, ahol születésének 100. évfordulóján szeretnének megemlékezni az operaénekesről. A színházi intézet a pénteken Kistarcsán nyíló vándorkiállítással indítja el megemlékezés-sorozatát, amelyet az ősszel a Bajor Gizi Színészmúzeumban a Simándy Józsefről rendezett nagyszabású időszaki kiállítás tesz teljessé. Az OSZMI kiállítása szeptember 18-án nyílik meg, jövő év tavaszáig látható kiállításhoz több program is kapcsolódik majd.
A vándorkiállítást az OSZMI a tárlatot a kulturális alapellátás keretében szeretné hozzáférhetővé tenni. A kiállítás kölcsönzése díjtalan, a tárlatot szeretnék bemutatni minden olyan helyszínen, ahol erre igény van, a fogadó félnek csupán az utaztatás költségeit kell vállalnia. A határon túli magyarokhoz és egyéb külföldi helyszínekre is szeretnék eljuttatni az anyagot.
