Néhány lakóház, iskolák és ipari építményeken kívül a Pesti Vigadó épületét is a magyar romantikus építészet egyik legjelesebb mestere, Feszl Frigyes tervezte, aki tanulmányait Hild Józsefnél végezte.
1821. február 20-án született Pesten Feszl Frigyes építész, a Vigadó tervezője. Német eredetű patrícius családból származott, ősei hajósok, nagyapja és apja kőfaragó mester volt. A piaristák középiskolájába járt, majd három éves céhes képzés után József bátyjával állítólag a kor neves építészeinél, Hild Józsefnél és Pollack Mihálynál tanult. 1839-41 között Bécsben, Salzburgban és a müncheni akadémián folytatott tanulmányokat, majd külföldön tett tanulmányutakat.
1845 táján telepedett le végleg Pesten, ahol több épületet tervezett Gerster Károllyal és Kauser Lipóttal. Céhes mesterjoguk nem lévén terveiket Zofahl Lőrinc írta alá. 1854-ben Feszl kivált a társulásból s mesterjog nélkül maga dolgozott pályázatokon, síremlékeken és Pest város megbízásain. 1866-ban kapott mesterjogot, a céhnél egyébként előírt mesterremek nélkül.
Gersterrel és Kauserrel Pest építészeti egyhangúságát akarták megszüntetni, a honi jellegzetességek érvényesítése révén. Terveik szerint épült a Fő utcai kapucinus rendház és templom és az Alagút (elpusztult) krisztinavárosi kapuzata.
Az viszont tévedés, hogy ő nyerte volna az Országház tervezésére 1844-ben kiírt pályázatot – tervét be sem adta, a pályázatot pedig nem bírálták el, mivel időnek előtte feloszlatták az országgyűlést. Feszl terve szakított az általános klasszicizmussal, móros elemekkel és ívekkel gazdagította a Vigadó előképének tekintett zárt tömegű, romantikus épületet. Széchenyi István megbízásából ő tervezte a József Ipartanodát a Szervita térre. Az új templom, kolostor s plébánia a mai Erzsébet híd hídfőjénél épült volna, itt Feszl gótizáló tervei szerint 1848-ban a pesti városi képviselők házát kezdték építeni, a szabadságharc miatt ez félbeszakadt. A belvárosi plébánia épületét 1854-55-ben az elkészült részekből alakította ki, ezt a híd építésekor bontották le.
1847-ben részt vett a pesti Német Színház, 1851-ben a Dohány utcai zsinagóga tervpályázatán, e pályaműve szerint két lakóház között utca vezet a kupolás, perzsa motívumokkal ékes templomhoz. A pályázatot végül Förster bécsi építész nyerte, de a templom szentélye 1858-ban Feszl tervei szerint épült, mivel a hitközség összeveszett Försterrel. Ez fő alkotása a Vigadó mellett: a finoman formált centrális építmény közepén félköríves portikusz van, felette háromszögoromzat a frigytáblákkal, a hasábszerű tömeg felett kupola magasodik. Feszl tervezte a zsinagóga festését s a kandelábereket is. 1855-ben pályamunkát nyújtott be a bécsi Votivkirche építésére, 1851-től építette Pesten a ma is álló Nádor utcai Oszwald-házat és az azóta lebontott Glósz-házat a Rákóczi úton. Az ő műve a Kochmeister-villa a Budakeszi úton, ő tervezte a Dunagőzhajózási Társaság dunaparti raktárait és tervei szerint épült 1860-ban a Lövölde téri nyári színház.
Fő műve az 1847-ben leégett Redoute helyére került, 1859-64 között épült pesti Vigadó. Az első terveket Hild József készítette, a bírálat után aztán Feszlt bízták meg a munkával, a tervezésért az építési költség 3,5 százalékát, 10 500 forintot kapott. 1865. január 15-én nagy bállal avatták a hazai romantika legegyénibb, egyetemesen is jelentős művét. A könnyed főhomlokzat erőteljes saroklezárások közé került, a gazdag és mozgalmas díszítés kiemeli újszerű tektonikáját. Nagyszabású termei, impozáns lépcsőháza is jelentős értékűek. A homlokzat táncoló alakjait Alexy Károly, a büfé és lépcsőház freskóit Lotz Károly, Than Mór és Wagner Sándor készítette.
Az épületet értetlenül fogadták, ami igen bántotta Feszlt (Hansen bécsi építész kikristályosodott csárdásnak nevezte), mind jobban visszavonult és magába zárkózott. Az is sértette, hogy a Vigadó toldalék-épületét Linzbauer Istvánra bízták. Ezután csak a Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor kiírt városszabályozási pályázaton szerepelt, és második díjat nyert. Az akadémiai palota pályázatánál a bíráló bizottság tagja volt, de a maga örömére mégis készített egy tervet. A ránk maradt távlati kép kissé a Vigadóra emlékeztető romantikus épületet mutat.
A fővárosi törvényhatóság tagja, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alapító tagja volt, részt vett a Mátyás-templom építőbizottságában. 1867-ben ő tervezte a Koronázási Domb útjainak kőmellvédjét a mai Roosevelt téren – ezt tíz évvel később bontották le. Idős korában a neoreneszánsz stílust alkalmazta, a népi építészetet kutatva a népi formák megújulásának előfutára lett, ötvösműveket, akvarelleket is alkotott. 1884. július 25-én halt meg Budapesten. Kétszer nősült, fia Frigyes is építész lett.
