Berky Lili színésznő fiatal gyermekkorától haláláig játszott. Gózon Gyula színész feleségéről, akit a mai néző főként a harmincas, negyvenes évekbeli filmekben játszott filmjeiből ismer, kevesen tudják, hogy ő volt az egyik első filmcsillag Magyarországon.
„A budapesti közönség, amely — mint egyébként minden publikum — máról’holnapra uj bálványokat emel magának a tegnap távozottak helyére, csak akkor emlékszik vissza Berky Lilire, ha a kulisszák króni” kása felidézi azokat az időket, mikor a „János vitéziben Iluskát, a „Kol’ dus grófiban Malonát és a „Leg’ vitézebb huszár” női főszerepét egy karcsú, vöröshaju, elragadóan finom és bájos leány játszotta.” (Színházi Élet, 1912, OSZK)
Hazai és nemzetközi valódi sztár lett Berky Lili színésznő, érdemes művész, aki 1886. március 15-én született Győrben Berky Amália Terézia Kornélia néven. Igazi színészcsalád sarja, szülei és testvérei is Krecsányi Ignác társulatában játszottak, amikor ő megszületett. Hűen a családi hagyományokhoz, a kis Lili már nyolcévesen a világot jelentő deszkákra lépett, sőt némi pénzt is keresett.
Nagyra törő tervei voltak, drámai színésznőnek készült, Shakespeare-szerepeket akart játszani. Az akadémiára igen korán, már tizennégy évesen felvették, a pályát mégis operett-szerepekkel kellett kezdenie, mert apja épp ekkor alapított ebben a műfajban társulatot. Erdélyi városokban állomásoztak, a fiatal Lili sikerrel lépett fel többek között a Bob hercegben és A királyné rózsájában.
Első kőszínházi szerződése a budapesti Király Színházhoz kötötte, ahol a János vitéz Iluskájaként mutatkozott be. Ezt a szerepet aztán zsinórban kilencvenötször játszotta el, mindig más címszereplővel a színpadon, Beöthy László direktor ugyanis ekkor hirdette meg a „János vitéz-versenyt”. A Király Színháztól a Magyar Színházhoz szerződött, innen pedig Kolozsvárra vitt az útja. Épp a legjobbkor érkezett az erdélyi városba, mindjárt meg is kapta életének első némafilm szerepét. A francia Pathé-cég és Janovics Jenő, a kolozsvári színház neves rendezője ekkoriban állapodtak meg hazai gyártású, de francia közreműködéssel készülő filmek forgatásában.
Berky Lili a Csepreghy Ferenc Sárga csikó című népszínművéből készülő koprodukcióban a női főszerepet, Bakaj Erzsikét játszotta. A film nem csak hazai, de valódi világsiker is lett: a Pathé 137 kópiát készített, amit öt világrész országaiban játszottak, a nemzetközileg jobban hangzó Vak ember titka címmel.
A Sárga csikó Berky Lilit is egy csapásra híressé, sőt népszerűvé tette, olyannyira, hogy a ő lett a magyar némafilm egyik legünnepeltebb, legtöbbet foglalkoztatott színésznője, aki a kritikusok is meleg hangon méltattak.
Neves rendezőkkel dolgozott együtt: A toloncban Kertész Mihállyal, aki Amerikában lett világhírű és a Casablancáért 1944-ben Oscar-díjat kapott, a Mesék az írógépről című filmben és a Mágnás Miskában Korda Sándorral, a későbbi Sir Alexander Kordával, a London Films és a brit filmipar megalapítójával.
Mintegy harminc némafilm kisebb-nagyobb szerepét játszotta el, de később, a hangosfilm térnyerésével sem került le az alakja a vászonról (Meseautó, 1934; Nem élhetek muzsikaszó nélkül, 1935; Három sárkány, 1936; Dankó Pista, 1940; Különös házasság, 1951).
1917-ben ment feleségül Gózon Gyulához, a népszerű színészhez, frigyük a legendás színész-házasságok közé tartozott. Életük végéig éltek példás szeretetben és békességben, általában színházakhoz is együtt szerződtek. 1919-ben együtt alapították a Muskátli-kabarét is, ahol sanzont, blüettet, tréfát, bohózatot mutattak be, a vállalkozás azonban nem lett sikeres, egy év múlva meg is szűnt.
1920-tól a férjével együtt fellépett az Apolló színházban, a Renaissance színházban, a Belvárosi színházban, a Király Színházban, az Új Színházban, végül 1935-1949-ig a Nemzeti Színház tagja lett. A zsidótörvény megszigorításakor, amikor Gózont eltiltották a színpadtól, ő lett a családban az egyetlen kereső, így a Nemzetin kívül más színházakban is vállalt vendégfellépéseket. Szerződését az államosítások kezdetekor bontotta fel a színház, ezután hat éven keresztül az Ifjúsági Színházban játszott. Kellemes hangjának köszönhetően évekig a rádió kedvelt mesemondója is volt.
1955-ben a férjével együtt szerepelt nagy sikerrel a József Attila Színházban, Csiky Gergely A nagymama című vígjátékában. Utolsó fellépésén hercegnőt alakított Molnár Ferenc A hattyú című színművében, a Magyar Néphadsereg Színházában (Vígszínház), vendégművészként.
Rövid betegeskedés után 1958. február 5-én csendesen hunyt el otthonában, szeretett férje tizenegy évvel később követte. Munkásságát 1955-ben érdemes művészi címmel ismerték el. Berky Lili többi 28 filmje elveszett, megsemmisült, vagy jobb esetben kallódik valahol, így ezekről filmszalag híján csak a korabeli sajtóban talált kritikák, tartalomleírások és a fennmaradt jelenetfotók alapján alkothatunk képet, írják a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum oldalán.
