A jelenleg zárva tartó Planetárium átadására 40 éve, 1977. augusztus 17-én került sor, az első csillagászati műsort augusztus 20-án nézhette meg a nagyközönség.
A 23 méter átmérőjű, mintegy 1000 négyzetméteres épület kupolája alatt helyet foglaló közönség a valódi csillagos ég tökéletes élményében részesült, hála a planetáriumi gépnek és több mint félszáz kiegészítő effektus-vetítőnek és speciális vetítőnek.
A TIT Budapesti Planetáriumnak az lenne a célja, hogy hidat alkossanak a csillagász és nagyközönség között. Létrehozását Kulin György csillagász szorgalmazta, aki szívügyének tekintette az ismeretterjesztést. Ő járta ki a planetárium-műszer beszerzését, amelyet a Honvédelmi Minisztérium az 1940-es évek elején rendelt meg a német Zeiss-művektől. A szerkezet 1944-ben érkezett az országba, de a háborúban nyoma veszett. Kulin jó évtized múlva megint kezdeményezte a Planetárium létrehozását, s sikerült egy kisműszert megvásároltatnia, amelyet a Zeiss-cég a Budapesti Nemzetközi Vásárra hozott el. Ezzel kezdte meg működését 1961-1968 között az első Planetárium a Vidám Parkban, ahol több mint 15 ezer előadást tartottak.
Az intézmény egyfajta „összekötő híd” szerepét töltötte be a csillagász és a nagyközönség között. Jellegét tekintve inkább színháznak mondható.
A csillagász álma 1969-ben valósult meg, amikor a Tudományos Ismeretterjesztő Társulathoz (TIT) megérkezett a nagy, kétgömbös Zeiss-planetárium. Elhelyezésére azonban akkor még nem volt megfelelő épület, így a műszer nyolc évet töltött ládában. Helyszínnek szóba jött a Margitsziget és a Gellért-hegy is, de mert egyikre sem kaptak építési engedélyt, az objektum a Népligetbe került. Az építkezés 1975-ben kezdődött el Lux László és Tömöry Tamás tervei alapján, az átadásra 1977. augusztus 17-én került sor, a nagyközönség az első csillagászati műsort augusztus 20-án nézhette meg.
Az elmúlt negyven év alatt a műsort megtekintő négymillió látogató 90 százaléka fiatal volt. A Planetárium csillagászati-űrkutatási délelőtti előadásait kifejezetten a tanulóifjúság, az oktatás igényeihez igazította, de szerveztek nagyközönségi programokat és külföldi turistáknak szánt idegen nyelvű műsorokat is. A bezárásig több mint 10 különféle műsort kínáltak különböző korosztályoknak az óvodásoktól a felnőttekig. A Planetárium az esti órákban más jellegű műsoroknak, zenei és fényzenei koncerteknek is helyt adott.
Az első kísérletek már a hetvenes évek végén kezdődtek, ezekből nőtt ki 1983-ban a Lézerszínház, Európa egyetlen állandóan működő lézershow-ja. A planetárium a szabad szemmel látható égitestek, így a csillagok, a Nap, a Hold, valamint az öt fényes bolygó megjelenítésére szolgáló bonyolult műszer. Az ismertetője szerint a „berendezés a pontosan félgömb alakú, fehérre festett kupola belső felületére a valódi égbolthoz megtévesztésig hasonló minőségben kivetíti a szabad szemmel látható égitesteket; a csillagokat, a Napot, a Holdat, az öt legfényesebb bolygót, valamint ezeknek Földről látszó mozgásait. Az égitestek mozgásai felgyorsítva láthatók.”
A Planetárium műsorai közül utóbbi években kiemelkedett a „2061: a Mars titka”, amely a Jénai Planetárium felkérésére az 1998-as Német-magyar Kulturális Programra készült. 1999-ben a „Napfogyatkozást” mutatták be, a Magyarországról is látható teljes napfogyatkozást ismeretterjesztési célokra felhasználva. 2000-ben az „Utazzunk a Marsra” című gyermekműsor és a Világvége? című műsor vonzotta a közönséget. A Planetárium közérthetően szólt a gyerekekhez is két gyermekműsorával (Leszállás a Marsra és Süni és a csillagok).
Mi lesz a Planetárium sorsa?
„A Planetáriumba ellátogatva meggyőződhetnek arról, hogy mindenkinek, az óvodás kortól kezdve az idősekig, a tudományokban jártasabbaknak és a kevésbé tájékozottaknak egyaránt az Univerzummal való találkozás csodálatos és emlékezetes élményében lesz része” – olvasható a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) Budapesti Planetárium honlapján. Sajnos múlt időbe kell helyezni, mert 2017 tavaszán bezárt az intézmény, amelynek épülete oly mértékben beázott, hogy a látogatókat fogadó helyiségek állapota életveszélyessé vált. A problémát többek között az okozza, hogy az 1977 augusztusában átadott épületben a kupola körül található lapos tető megfogja a vizet. Nagy esőzések idején, ami az elmúlt években gyakoribbá vált, ez súlyos beázásokat okoz. A látogatók biztonságát és az épület vagyonbiztonságát szem előtt tartva döntöttek a planetáriumi műsorok vetítésének leállításáról.
1996-ban egyszer már szigetelték a tetőt, akkor nyitva tartás mellett, ez azonban nem volt megfelelő megoldás. A tetőszigetelés most várhatóan az év végéig megtörténik. Azonban az ikonikus épületnek teljes felújításra, belső korszerűsítésre lenne szüksége. Ez másfél-két esztendőt venne igénybe.
A TIT szervezetet a kabinet 22 millió forinttal támogatja az intézmény helyrehozatala érdekében. A teleknek pedig, amelyen a Planetárium áll, négy tulajdonosa van és ezek közül csak egy az állam. A munkálatok megindítása előtt a tulajdonviszonyokat kell rendezni, de közben folyamatosan vizsgálják, hogy hogyan lehet biztosítani a Planetárium jövőjét. A Planetáriumot évente 100-120 ezer fő látogatta.
