Tudtad, hogy a korai bélyegzőket sokszor maga a postamester készítette? 85 éve, 1930. április 28-án nyílt meg Budapesten a Magyar Posta Bélyegmúzeuma.
A világ első postabélyegét Angliában bocsátották ki 1840-ben. Tíz évvel később az Habsburg Birodalom területén, így Magyarországon is bevezették a bélyeghasználatot. A korai bélyegzőket sokszor maga a postamester készítette, így egyediek. Ilyen a patkó alakú, 1848-ban használt „Sárkeresztúr” hely-kelet bélyegző, amelynek nagyított képe a kiállítóterem bejáratával szemben látható. A Zsolnay gyárban készültek a hasonló stílusú, kerámia díszvázák is. 1867-ben jött létre az önálló magyar postaigazgatás, az első magyar bélyeg 1871-ben készült a budai Állami Nyomdában.
A bélyegek megjelenésével szinte egy időben megjelentek az első bélyeggyűjtők is, Magyarországon 1874-ben alakult meg első hazai szervezetük, az Első Magyar Philatelista Egyesület, erre az évtizedre tehető az első bélyegkereskedők megjelenése is. A 20. század elején a nyomdatechnika fejlődésével a bélyegkiadás is számottevő változást élt meg.
Az 1867-ben létrejött önálló Magyar Posta szinte a kezdetektől gyűjtötte a hazai és külföldi bélyegeket, ez utóbbiakat a berni székhelyű Egyetemes Postaunió 1874. évi egyezménye értelmében rendszeresen megkapták a tagállamoktól. A századfordulótól már rendelet szabályozta a Posta e gyűjteményének fejlesztését, és 1912-ben megkezdték katalogizálását, rendezését is. Az alapállományt különböző magángyűjtemények megvásárlása vagy hagyományozása gazdagította.
Az 1920-as évek végén a postai vezetők fejében felmerült egy önálló bélyegmúzeum létrehozásának gondolata, hogy a nagyközönség is megismerkedhessen a páratlan gyűjteménnyel. A múzeum megnyitására 1930. április 28-án került sor a Postavezérigazgatóság Krisztina körúti épületében. A gyorsan gyarapodó gyűjtemény azonban hamarosan kinőtte e helyet, és 1939-ben átköltöztették az Erzsébetvárosban akkor elkészült, Rimanóczy Gyula építész tervezte postaépületbe, amely az első modern kori műemléképület Magyarországon. A múzeum jelenleg is itt, a Hársfa utca 47-ben található. A Postapalota tervezésénél figyelembe vették a múzeumi szempontokat is. A múzeum lépcsőházát és márványtermét díszítő mustárszínű, bélyegperforációt utánzó csempék, valamint a kerámia díszvázák egyedi megrendelésre készültek a Zsolnay gyárban.
A múzeum működése a második világháború alatt szünetelt, az akkor 90 ezer darabos gyűjteményt biztonságba helyezték, a kiállítás csak 1948-ban nyílt meg újra. A könyvtári hangulatot idéző kiállítási helyiségben a bélyegeket falba süllyesztett, fémkeretes üveglapok között, hőtől, fénytől, párától védetten helyezték el.
A Világegyetem – bélyegtörténelem című állandó kiállításon 3200 kihúzható keretben csaknem 500 ezer művészi kivitelezésű bélyeg található, legtöbbjük magyar. Az összes itt őrzött bélyeg száma eléri a 13 milliót. A bélyegek mellett bélyegvázlatokat, bélyeg-nyomóeszközöket, alkalmi bélyegzőket, a nyomtatáshoz készített eredeti grafikákat, okiratokat is őriz a múzeum.
A gyűjtemény kincsei között megtalálható például az első magyarországi hírlap, a Mercurius Hungaricus egy száma, és az úgynevezett Fordított Madonna, az egyik legértékesebb magyar tévnyomat, valamint a Nagymánya-tévnyomat is, de látható itt valódi aranylemezből préselt bélyeg, ékszerbélyeg, háromdimenziós, selyemszálas, csipke, sőt még csokoládé illatú bélyeg is.
