Edwin Hubble amerikai csillagász, a fizikai kozmológia megteremtője, az egyik legnépszerűbb űreszköz, a Hubble űrtávcső névadója 60 éve, 1953. szeptember 28-án halt meg.
Edwin Powell Hubble 1889. november 20-án született a Missouri állambeli Marshfieldben. Először matematikát és asztronómiát tanult, de apjának tett ígéretét megtartva Oxfordba ment jogot tanulni, majd nyelvtanárként helyezkedett el. Részt vett az első világháborúban, majd leszerelése után visszatért a csillagászathoz. 1917-ben doktorált, két évvel később a kaliforniai Mount Wilson Obszervatórium munkatársa lett, ahol a világ akkor legnagyobb távcsövével, a Hooker Teleszkóppal végzett kutatásokat.
1924-ben bebizonyította, hogy az Androméda köd majdnem egy millió fényévnyi távolságra van, s hogy az maga is galaxis.
Elsőként ismerte fel, hogy a Tejútrendszeren kívül léteznek más galaxisok, valamint osztályozta is azokat tartalmuk, távolságuk, méretük és fényességük szerint. Miközben vizsgálta a vöröseltolódás korábban már felfedezett jelenségét, arányosságot fedezett fel az objektumok távolsága és vöröseltolódása között (ez lehetővé teszi a világűr galaxisainak egymástól történő távolodása mértékének számítását).
1929-ben megfogalmazta – a később róla elnevezett – törvényt, amely szerint a Tejútrendszeren kívüli galaxisok annál nagyobb sebességgel távolodnak, minél nagyobb távolságra vannak tőlünk. Ezzel elsők között jutott el a táguló világegyetem gondolatához, valamint megállapítása elvezetett később az ősrobbanás elméletének kidolgozásához is.
Számításai hatással voltak Einstein általános relativitáselméletére, pontosabban alátámasztották a fizikus azon feltételezését, hogy az univerzum vagy tágul, vagy összehúzódik, de nem lehet nyugalomban.
Hubble részt vett a ma is működő kaliforniai Mount Palomar Obszervatórium Hale óriásteleszkópjának megtervezésében is. Romló egészsége, szívinfarktusa azonban egyre jobban akadályozta munkájában. 1953. szeptember 28-án hunyt el agytrombózisban a kaliforniai San Marinóban.
Élete során sokat tett azért, hogy a csillagászatot a fizika egyik ágának (fizikai kozmológia) ismerjék el, és hogy a Nobel-díjat csillagászoknak is odaítélhessék. Tudományos eredményeit csak halála után ismerték el igazán, ma nevét viseli egy aszteroida, kráter a Holdon, valamint az 1990. április 24-én útjára indított amerikai űrtávcső, csillagászati műhold (Hubble Space Telescope/HST), amely olyan mélységben képes az univerzum vizsgálatára, amelyről csillagász korábban még csak nem is álmodhatott.
