A rövid orrú kutyafajták világszerte népszerűek, Magyarországon jelenleg francia buldogból törzskönyveznek a legtöbbet. A népszerűségért ugyanakkor az egészségükkel fizetnek ezek a kutyák.
Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban kimutatták, hogy a rövid fejű kutyák egészsége több ponton is károsul, ami az agyműködésükben is tetten érhető – tájékoztatott az ELTE.
A rövid orrú kutyafajták világszerte népszerűek, Magyarországon jelenleg francia buldogból törzskönyveznek a legtöbbet.
A népszerűségért ugyanakkor az egészségükkel fizetnek ezek a kutyák: a koponya megrövidülése az agy torzulásával, légzési nehézségekkel és alvásproblémákkal is jár – hívták fel a figyelmet a közleményben a kutatók.
Vizsgálatuk eredményei szerint ehhez hozzájárul, hogy a rövid fejű kutyák többet alszanak, mivel a fajtájukra jellemző alvási apnoé növeli a nappali álmosságot, alvásukban hosszabb a REM-fázis, mint a nem-REM, és alvási EEG mintázatuk fehérállomány-vesztésre utaló jeleket is mutat.
„A nagy, kerek fej lehet, hogy sokak számára vonzó kutyatulajdonság, de nagyon egészségtelen.
Az extrém rövid fejű kutyák, mint amilyen a francia és angol buldog, valamint a mopsz átlagosan 3-4 évvel kevesebb ideig élnek, mint más kutyák, és gyakran előfordul, hogy a felnőttkort sem érik meg” – hívták fel a figyelmet a kutatók, hozzátéve, hogy ezek a kutyák rövid életükben is számos betegséggel küzdenek, műtéteken esnek át, hogy mozgásszervi-, szem- és légzési problémáikat korrigálják. A koponya kóros megrövidülése az agy torzulásával, gömbölyűbbé válásával is együtt jár, azt azonban eddig nem lehetett tudni, hogy mindez milyen hatással van az agy működésére.
A vizsgálat során 92 kutya alvását vizsgálták meg EEG-vel a kutatók. A vizsgálatot egy alváslaboratóriumban végezték, ahol körülbelül három órát töltöttek el a kutyák a gazdájukkal együtt.
„Azt szerettük volna megvizsgálni, hogy
a rövid fejű kutyák másképp alszanak-e, mint a többi kutya, hiszen ismert, hogy ők a légzési problémáik miatt oxigénhiánnyal küzdenek és ezért rosszabb minőségű az alvásuk.
Azt találtuk, hogy a rövidebb fejű kutyák a vizsgálat ideje alatt többet aludtak a rendelkezésére álló három órában. A több alvás napközben valószínűleg az elégtelen éjszakai alvás pótlása. De az EEG mintázatok áttanulmányozásakor ennél izgalmasabb eredményeket is kaptunk” – magyarázta a közleményben Bognár Zsófia doktorandusz.
A kogníció vizsgálata során kiemelt figyelmet kap az alvás alatti REM fázis, amelyet paradox alvásnak is neveznek, mivel az agyi aktivitást az ébrenléthez hasonló gyors frekvenciájú agytevékenység jellemzi, miközben az izomtónus a minimumra csökken. Korábbi kutatásokból ismert például, hogy a REM alvás közben mérhető béta és delta agyhullámok nagysága (EEG amplitúdója) összefügg a tanulás sikerességével kutyáknál, és az intelligenciával embereknél – részletezték.
„Jelen vizsgálatban azt találtuk, hogy a brachycephalikus kutyáknál a béta hullámok aránya csökkent, a delta pedig emelkedett a hosszabb orrúakhoz képest. Az alvási orsók frekvenciája nőtt. Ezt a mintázatot korábban összefüggésbe hozták a kutyák rosszabb tanulásával, embereknél pedig az agy fehérállományának veszteségével” – magyarázza Ivaylo Iotchev, a Brain Structure and Function című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.
„Több oka is lehet az eredményeinknek. Ezek közül a legérdekesebb az, hogy olyan, mintha a rövid fejű kutyák megmaradtak volna a kölyökkori alvásmintázatnál, az újszülöttek ugyanis több időt töltenek REM alvás fázisban.
Elterjedt feltevés, hogy a bracycephalikus kutyákat csecsemőszerű vonásokra szelektálták. Azért nagy a fejük és a szemük, magas a homlokuk, pisze az orruk, mert mi emberek, ellenállhatatlanul vonzónak találjuk ezeket a tulajdonságokat. Így érik el a kisbabák, hogy gondoskodjunk róluk. Elképzelhető, hogy a kutyák csecsemőszerűségre szelektálása részben az agyműködésüket is infantilizálta” – emelte ki Kubinyi Enikő, egyetemi tanár, az MTA-ELTE Társállat és a NAP Kutyaagy Kutatócsoport vezetője.
„De ez egyelőre csak egy merész feltételezés. Az azonban biztos, hogy a brachycephalikus fejformára való tenyésztés olyan módon változtatja meg az agyi aktivitást, amely a kutyák és az emberek alvásával kapcsolatos irodalom ismeretében aggasztó, mert az agyműködés potenciálisan káros változásaira utal” – összegezte az etológus.
