A népművészet nem a múlt poros emléke, hanem eleven inspirációs forrás – ezt bizonyítja a Hagyományok Háza idei országos tervezőpályázata is, amely „Kis fekete” címmel hívta életre a hagyomány és a kortárs design találkozását.
A kis fekete — ahogy Coco Chanel ikonikus darabjára utaló név is sugallja — továbbra is szimbólum marad: letisztult, mégis kifejező, egy olyan forma, amely hagyományt, identitást és kortárs kreativitást kapcsol össze.
A hagyomány és a kortárs divat párbeszéde a Hagyományok Házában
Az október 11-én, szombaton 17 órakor kezdődő divatbemutatón a közönség nem csupán ruhákat láthat majd, hanem egy élő, immerzív művészeti élmény részese lehet, ahol a viselet, a tánc és a térélmény közösen mesélnek a hagyomány megújuló erejéről.
Kis fekete, nagy hagyomány
A pályázat címében szereplő „kis fekete” Coco Chanel ikonikus darabját idézi meg – az elegancia, a letisztultság és az önazonosság szimbólumát. A Hagyományok Háza kezdeményezése ezt a klasszikus formát állította párbeszédbe a magyar népi hagyományok gazdag motívumvilágával, az idei kiírás központi témája pedig a „kivetkőzés – újraöltözés” lett.
Az alkotók a magyar népviselet formakincsét, díszítményeit és kézműves technikáit felhasználva tervezhettek kortárs, hordható darabokat. Inspirációként a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum gyűjteménye szolgált: a matyó, kalocsai és sárközi viseletek gazdag ornamentikája új értelmezésben köszönt vissza a pályaművekben.
A pályázók két kategóriában nevezhettek: „kis fekete ruha – teljes öltözék” és „kiegészítők” (például ékszerek, táskák, kalapok, stólák). A természetes és újrahasznosított alapanyagok használata kötelező volt – a fenntarthatóság így nem csupán jelszó, hanem a tervezés egyik alapelve lett.
A hagyomány új szabása
A zsűri – Cselényi Eszter, a Celeni márka kreatív igazgatója vezetésével – neves tervezőkből, iparművészekből és néprajzkutatókból állt: Molnár-Madarász Melinda divattervező, Meyke iparművész, Stumpf Imre női szabómester és dr. Szathmári Ibolya etnográfus értékelték a beérkezett alkotásokat.
A döntés során három szempont vezette őket: a hagyomány és újraértelmezés harmóniája, a fenntarthatóság és tudatosság megjelenése, valamint az élmény és jelenlét vizuális ereje.
A közel 120 pályaműből 38-at választottak ki bemutatásra, amelyek érzékenyen kapcsolják össze a népművészet örökségét a mai designgondolkodással.
Táncoló ruhák, mesélő motívumok
A bemutató koreográfiáját Baranyai Balázs készítette, aki a tánc mozdulatait a ruhák szimbolikájával fűzte össze. A modellek és kortárs táncosok nem pusztán a kreációkat mutatják be – minden darab egy történet, ahol a múlt és a jelen közös ritmusra talál.
A rendezvény célja, hogy a magyar népművészet élő hagyományként, nem pusztán díszítőelemként jelenjen meg a kortárs életben. A divatbemutató után a közönség személyesen is találkozhat az alkotókkal, megismerheti a részleteket, és bepillantást nyerhet abba, hogyan ölt testet a hagyomány a jövő textúráiban.
A Hagyományok Háza e kezdeményezéssel újra bebizonyítja: a magyar kézművesség nem múlt idő, hanem kortárs inspiráció, amely képes megszólítani a modern közönséget is.
A „kis fekete” ezúttal nemcsak egy ruhadarab, hanem egy kultúránkhoz való viszony metaforája – a hagyományt nem levetni, hanem újra és újra felölteni érdemes.
