„A nő az akkor nő, ha sosem gyáva / szívvel érteni másokat s magát” Köszöntjük a nőket a nemzetközi nőnapon.
A nemzetközi nőnapot 1911-ben ünnepelték meg először, időpontja 1913 óta március 8. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés.
Az első nemzeti nőnapot 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg, akkor február utolsó vasárnapján ünnepelték a nőket. Az 1910-ben Koppenhágában megrendezett II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy világszerte tartsanak évente nőnapot. A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A tüntetéseken – amelyeken sok férfi is részt vett – a nők választójogának megszerzését követelték. (A nők Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től szavazhattak, a francia és az olasz nők azonban csak a második világháború végétől, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők pedig csupán 1984-től élhettek e joggal.)
Ezen a napon sok helyütt a nők elleni erőszakkal szemben emelik fel szavukat civil szervezetek, mert véleményük szerint a családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció áldozatait a jog nem védi kellőképpen, e cselekmények elkövetői jórészt továbbra is büntetlenül maradnak. Egy felmérés szerint az Európai Unióban élő nők 33 százaléka szenvedett el fizikai vagy szexuális erőszakot 15 éves kora óta. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet azt követeli, hogy állítsanak fel egységes és erős női ENSZ-ügynökséget, amely biztosítaná, hogy a nők a világ minden részén a gyakorlatban is élvezhessék jogaikat.
A nemzetközi nőnapon Szabó T. Anna és Lackfi János #verslavina című kötetéből válogattunk.
2016-ban Szabó T. Anna és Lackfi János negyvenes nőkről és férfiakról szóló verslavinája szinte „felrobbantotta” a közösségi oldalt. „Egy ajándékversből (Szabó T. Anna köszöntötte Lackfi János 40. születésnapján) kiinduló, majd azt kinövő improvizációs asszociációfolyam, ami nagyon szépen mutatja meg, hogyan is működik az alkotás, kiben milyen válasz születik egy-egy szövegre.” A versek pedig azóta önálló életre keltek, és minden alkalommal bebizonyítják jogosultságukat.
SZABÓ T. ANNA: A NŐ AZ AKKOR NŐ
A nő, az akkor nő, amikor lelkes,
ha táncra kész, de rögtön nem rohan –
pár trükköt előbb a férfitől elles,
mert hasznát veszi egyszer biztosan.
A nő, az akkor nő, amikor bírja
az ugratást, de nem ugráltatod,
mert az életét saját maga írja,
és nem úgy fütyül, ahogy akarod.
A nő, az hallgat minden okos érvre,
és hoztok együtt új törvényeket,
a nő meghallgat, hogy a szavad értse,
és engedhetsz is, hisz ő is neked.
A nő, az mindig tisztán látja célját,
de nem gátolja a te célodat,
a vak és önző törtetésen túllát –
egymásnak dőltök: ő is támogat.
A nő az akkor nő, ha sosem gyáva
szívvel érteni másokat s magát,
ha magán át a te arcod is látja,
mert te is látod őt magadon át.
LACKFI JÁNOS: EGY KAMIKAZE HÉTKÖZNAPJAI
Lenyírja gondosan a kertben a füvet,
és lelkifurdalása van, ha elmulasztja,
dalt zöngicsél, kalapjára vigyáz,
vagy sapkát hord… Kinek van ma kalapja?
Gyerekét tisztába teszi vagy
segít neki fizikában, ha tud még,
igyekszik a munkában megfelelni,
s tudja, mit ér családban a jelenlét.
Asszonyára olyan szemmel tekint,
hogy lássa mindig aki volt, a lányt is,
néha nyers, máskor romantikus vagy dévaj,
asztalnál, ágyban néha fenomenális.
Fizet adót, ha szívja is fogát,
a szemetet többnyire szelektálja,
bírja a versenyt szívvel, lélekkel, ésszel,
s nyugtatja magát: nem csak övé a pálya.
Egy pofa sörre többnyire kapható,
ha aznap este nem kell már vezetni,
vagy ha épp kimenőt kapott otthon,
vagy ha éppen nincsen dolga ezernyi.
Jótékonykodik jó szívvel, kicsit unja,
hogy a fél világ tőle kéreget már
egy százalékot, figyelmet és türelmet,
teli a naptár, s lassan üres a kaptár.
Kéményseprőt látva nem keresgéli gombját,
s nem gondolja, hogy igaz, amire tüsszent,
néha teányi csend segít neki
lábánál leráncigálni az égből Istent.
Kenyeret venni többnyire nem felejt,
a csekkfizetést csak kicsit húzza-nyúzza,
nagyokat sóhajt, amikor adminisztrál,
s nem hiszi, hogy tehertől nő a búza.
Elérte, ami fontos, a többi úgyse számít,
nagy kaland, tudja, többé már nem adódik,
nagy kaland egy-egy holnapot megérni,
fejben naponta többször becsapódik.
