1945. március 27-én (más forrás szerint 24-én) Budapesten, a Nagymező utca 11. számú házban (újra) megnyílt a Pódium Kabaré.
A második világháborút követően a még romos fővárosban az egykori Vidám Színház (mai Radnóti Miklós Színház) helyén nyílt meg a Pódium Kabaré Pethes Sándor és Békeffi Gábor színész irányításával. (Utóbbi Békeffi László színész, drámaíró, konferanszié fia volt.)
A színház 266 férőhellyel rendelkezett, az új társulat 20 fővel alakult meg, tagja volt többek között Ascher Oszkár, Boross Géza, Feleki Kamill, Herczeg Jenő, Kiss Manyi, Komlós Vilmos (Komlós Juci színésznő apja, a népszerű Sajó), Rátonyi Róbert, Verebes Károly (Verebes István színész apja). A vezetők célul tűzték ki, hogy Békeffi László nyomdokaiba lépnek, akinek 1936-tól 1942-ig nyíltan politizáló kabaréja működött az egyre feszültebbé váló politikai viszonyok között.
Budapesten azonban már 1921-től létezett a szórakoztatásnak eme formája Nagy Endre írónak, újságírónak köszönhetően, akit a magyar politikai kabaré, a konferanszié műfaj megteremtőjének is tekintenek. Színpadán lépett fel a Hacsek és Sajó páros elődje, Szókratész és Platón.
A háború utáni első fővárosi „humorszínház” a Szájkosár nélkül című produkcióval indult, majd színre vitte Darvas Szilárd, Gádor Béla, Király Dezső műveit. A második műsorban – Békeffi Gábor helyett – már Kellér Dezső lépett a színpadra konferansziéként.
A kabaré 1946 őszétől Pódium néven működött tovább, és továbbra is időszerű politikai témákat vitt színpadra. Az átalakuló társadalom jellegzetes vonásait tükrözték műsorcímei: 1945-ben Balra át, Régi rossz Budapest, Le az álarccal, Közöttünk maradjon; a forint bevezetése után Búcsú a pengőtől; 1947-től Szökő év, 1948-től Nem engedünk a 48-ból.
1947-ben Békeffi Gábor külföldre távozott, a Pódium vezetését előbb az Erőss András–Komjáti Károly–Ascher Oszkár hármas vette át, majd Ascher lett az igazgató, aki bizonyos mértékben az irodalom felé tolta el a műsort. A dramaturg Nóti Károly, a zenei vezető Komjáti Károly volt. A Pódiumot 1949-ben a színházak államosításakor megszüntették.
A Nagymező utcai teátrum korábbi nevei Vidám Színpad (1942-44), Pódium kabaré ( 1945-1950), Állami Faluszínház működött az épületben (1955-57), Irodalmi Színpad (1957-1976), Radnóti Miklós Színpad (1976-1988), 1988. december 16-tól Radnóti Miklós Színház néven működik a színház.
