Rejtő Jenő leutazott Debrecenbe, hogy egy jó barátját meglátogassa. A három testőr írója azonban nem szállhatott meg vendéglátójánál…
Rejtő Jenő nem esett kétségbe, hiszen Pásztor nevezetű újságíró barátja kivett neki egy lakást közel az Arany Bikához, és le is előlegezte 10 forinttal. Igen ám, de amikor Rejtő megérkezett, a pályaudvaron találkozott egy ottani hírlapíróval, aki felajánlotta a lakását, méghozzá ingyen!
Miután Rejtő örömmel elfogadta a meghívást, szólt Pásztornak, hogy kérje vissza a 10 pengő előleget.
– Ilyen nincs – mondta Pásztor -, pénzt nem adnak vissza.
Rejtő azonban nem nyugodott bele, elkérte a lakáscímet és elment a leelőlegezett lakásba.
– Kezeit csókolom, drága asszonyom! – szólt a háziasszonyhoz. – El sem tetszik hinni, mennyire örülök, hogy a barátom kivette nekem ezt a szép szobát. Csak azt nem tudom, hová teszem a zongorát?
– Milyen zongorát? – kérdezte megijedve a háziasszony.
– Művészi munkám nélkülözhetetlen kelléke a zene. Nekem ki kell próbálnom a görlöket* a szerződtetésük előtt! Nem vehetek zsákbamacskát! Nem lesznek többen, talán egy tucatnyian.
– Azt már nem! – fakadt ki a hölgy. – Itt nem lesz lánykereskedés! Itt az előlege, keressen magának másik lakást, volt szerencsém!
Pásztor nem hitt a szemének, amikor Rejtő meglobogatta előtte a „kiénekelt” tízest. A siker örömére az Arany Bikában gyorsan sikerült elverniük a „talált” pénzt.
* görlöket – lányokat (girl)
Forrás: Kalmár Tibor: A nagy nevettetők, Kossuth