Lisztet gyakran keresték fel magukban bízó fiatal „tehetségek”…
Amikor Bayreuthban lakott Lisztet felkereste egy ifjú, s kérte, hogy adjon neki zongoraórákat, hogy jobban játszhasson…
A jelentkező ajánlóleveleket is hozott, erre Liszt leültette a zongorához, hogy játékából megítélhesse, érdemes-e foglalkoznia vele.
Az ifjú egy darabig játszott, majd az utolsó leütést mély csend követte. Végre Liszt megszólalt:
– Önnek nem órákat, hanem hónapokat, sőt éveket kellene vennie tőlem. Erre pedig én nem vállalkozom.
