Niels Bohr nemcsak a kvantumfizika úttörője volt, hanem a bátorság és leleményesség mintaképe is…
Amikor a náci megszállás elérte Dániát, Niels Bohr tudós nem fegyverrel, hanem vegyi tudásával mentette meg kollégái Nobel-éremmel elismert munkásságát.
A második világháború idején, amikor a nácik Dániát is megszállták, Niels Bohr dán fizikus tudta, hogy a tudományos világ nagyjai sincsenek biztonságban. Két német kollégája, Max von Laue és James Franck, akik korábban elnyerték a Nobel-díjat, Bohrra bízták aranyérmeiket, mert féltek, hogy azokat a nácik elkobozzák.
Bohr nem tehette meg, hogy egyszerűen elrejtse őket — a náci razziák mindent felforgattak volna. Így egy zseniális ötlete támadt: királyvízben (salétromsav és sósav keverékében) feloldotta az aranyat, amíg az teljesen eltűnt a folyadékban. A látszólag ártalmatlan üvegpalackot aztán visszatette laboratóriuma egyik polcára, ahol évekig senkinek sem tűnt fel.
A háború végén Bohr elővette a palackot, és elküldte a benne oldott aranyat a Svéd Akadémiának. Ott újraöntötték az érmeket – így Laue és Franck végül visszakaphatták Nobel-díjaikat.
A történet azóta a tudósok körében legendává vált: a fizikai Nobel-érem, amely egykor eltűnt a savban, ma a tudomány bátorságának és emberségének jelképe.
