Kémregénye hősének Ian Fleming a lehető legunalmasabb nevet kereste…
A második világháború alatt hírszerzőként szolgáló Ian Fleming maga is elég titokzatos karakter volt. Amikor megfogant James Bond-karakterének ötlete, még nem az a magabiztos, hódító, hölgyrajongó 007-es ügynök volt, akit ma ismerünk.
– De hogy találtad ki ezt az unalmas nevet? Ezzel akár John is lehetne Bond! – jegyezte meg az író egyik barátja egy koktél kortyolgatása közben.
– Nem volt könnyű feladat – hangzott a válasz. – Egyfajta titokzatos férfit láttam magam előtt, aki, ha felfedezett egy csalást vagy bűnözést, addig ment az elkövető után, míg el nem nyerte a büntetését és ezt folytatta… Ezért a lehető „legunalmasabb” nevet kerestem, hogy a főszereplőm pontosan jellemezze Bond titokban végzett munkáját, ami egyfajta emberi fegyverként betöltött szerep lett volna.
– De a név!
– Nos, a könyvespolcomon fedeztem fel egy madarakról szóló könyvet, a szerzője James Bond volt. Úgy véltem, hogy ez egy tökéletes név – unalmas és tömör.
