A hagyomány szerint a Budavár bevételének örömünnepén, 1849. május végén adott lakomán találkozott személyesen utoljára Petőfi Sándor és Jókai Mór.
A lakomát a Múzeum nagytermében rendezték. Ők (akik a világraszóló forradalmat elindították) valahol az asztal végén ültek, mert a diadalmámorban most főleg a generálisok és képviselők osztoztak. Nekik, holmi tollforgatóknak csak lejjebb jutott hely.
Sok felköszöntő elhangzott már, mikor Jókai poharat emelt.
– Éljenek azok, akik ezután fognak meghalni a hazáért! Éljenek örökre!
E szavakra Petőfi odafordult hozzá, és azt mondta:
– Móricom, köszönöm, hogy énértem is ittál!
S összekoccintotta vele a poharat.
A legenda szerint ez a pohárkoccintás volt az utolsó hang köztük.
(Így jegyezte le maga Jókai. Ezzel szemben vannak állítások, melyek szerint Petőfi e napon nem volt és nem is lehetett Pesten.)
