Quantcast
Anekdota estére – A költői formákra nem adunk? - Cultura.hu
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – A költői formákra nem adunk? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Anekdota estére – A költői formákra nem adunk?

Szerző: / 2023. április 13. csütörtök / Kultúra, Irodalom   

Karinthy híresen szerette a szóképeket…

Karinthy Frigyes (1887-1938) író tábla előtt, kezében kréta, 1928 (Fotó: Amster József / PIM)

Karinthy Frigyes, a magyar nyelv egyik legnagyobb játékosa szeretett szóképekkel, metaforákkal árnyalni, hogy színesítse a műveit és elkerülje a félreérthetőséget.

Karinthy esténként gyakran megjelent a Fészek Klubban, hogy egy üveg bor mellett barátai társaságában töltse idejét. Így volt ez akkor is, amikor vitába keveredett Jób Dániel drámaíróval. Jób azt állította, hogy színpadon csak a tömör kifejezési mód használható.

– De az nem alkalmas költői formákra – felelte Karinthy.

Jób nem engedett az elméletéből, de Karinthy sem volt hajlandó megadni magát, és így szólt:

– A dolgok tömör kifejezési módja nem mindig a legvilágosabb közlési forma. Például a pincér odamegy az asztalodhoz és kérdi:

„- Mit parancsol?

Te azt mondod:

– Egy főzeléket.

Ő kérdi:

– Feltéttel?

Te felelsz:

– Feltétlenül!

Kérdés tehát: feltétlenül feltéttel vagy egyszerűen feltét nélkül? A pincér nyel egyet, aztán tovább kérdez:

– Sört tetszik?

– Igen.

– Barna?

– Világos!

A pincér megint nem tudja, hogy értse. Ez azt is jelentheti, hogy világos sört óhajt, de azt is, világos, hogy barnát.”

Karinthy elhallgatott, és várta asztalszomszédja reagálását. Jób szédülve távozott.

 

Szalay Károly: „Elmondom hát mindenkinek”- Karinthy F. életéről és műveiről