Bródy Sándort fölkereste egy hosszú hajú, szikár fiatalember. Illendően bemutatkozott, azután előadta látogatása célját…
Az ifjúnak most jelent meg első novellás kötete, amit elhozott, és kérte a mestert, mondjon róla bírálatot. Ő még fiatal – jegyezte meg az ifjú -, ismeretlen ember, és hasznos útmutatás lenne számára a mester véleménye, bármilyen lesújtó legyen is.
A magyar Zolaként is emlegetett Bródy Sándor készségesen vállalkozott a feladatra.
Aztán eltelt két hét. A fiatalember újra megjelent az író lakásán, nyilván a válaszért.
Bródy egy pillanatra elkomorodott, mikor a látogató beállított hozzá, de aztán szíves mosollyal mondta:
– Hát fiatal barátom, nagyon szép a könyve… Vannak mondanivalói és értékes ötletei… Sok jó dolog van benne, tagadhatatlanul érdekes… Nos igen… Legközelebb el is fogom olvasni.
