Több mint egy évszázada hódít, de még mindig tartogat meglepetéseket: a Csárdáskirálynő története bővelkedik fordulatokban. Kálmán Imre lendületes művét méltán említik minden idők egyik legnépszerűbb és legtöbbet játszott operettjének.
6 dolog, amit talán nem tudtál a Csárdáskirálynőről.
110 év telt el azóta, hogy Bécsben felgördült a függöny, és a közönség először hallotta a „Hajmási Pétert” és a „Te rongyos életet”. Kálmán Imre Csárdáskirálynője azóta is töretlenül hódít – de a kulisszák mögött számos olyan fordulat, konfliktus és derűs véletlen lapul, amelyet még a rajongók nagy része sem ismer. Íme hat kevésbé ismert érdekesség erről a legendás darabról.
Új fényben a világ egyik legnépszerűbb operettje
1. Egészen más címen indult: „Éljen a szerelem!”
Kálmán Imre (Emmerich Kalman) eredetileg nem is Csárdáskirálynőt írt – a korai munkacím Es lebe die Liebe! volt, és a főhősnő sem magyar volt, hanem román varieté-énekesnőként lépett színre. A háború kirobbanása azonban mindent átírt, és a későbbi változatban már magyar díva került a középpontba.
2. A mű születését a világháború szakította félbe
A szerzők 1914 tavaszán Marienbadba vonultak alkotni, ám mire nekilendültek volna, kitört az első világháború. Nemcsak az élet, de a bécsi színházi világ is megbénult. A folytatásra egy teljes évet kellett várni, a darab végül Bad Ischlben nyerte el a ma ismert formáját.
3. A bécsi kritikusok utálták a librettót
A premier 1915. november 17-én hatalmas közönségsikert hozott, de a kritikák egészen másképp szóltak. A zenét dicsérték, a szövegkönyvet viszont „botrányosan rossznak” nevezték, főleg azért, mert szerintük ledér képet festett az arisztokráciáról. Magyarországon pedig épp a magyarság kigúnyolását kifogásolták.
4. Kálmán Imre élő adásban védte meg a darabját
A magyar bemutató előtt Kálmán Imre a Színház és Divat lapban reagált a felháborodott hangokra. Megvédte az eredeti librettót, és azt írta: „A budapesti közönség ítélje meg majd a csikósokat és kanászokat.” Az ítélet hamar megszületett: a darab teltházak előtt futott.
5. A Honthy-féle verzió teljesen újraértelmezte az operettet
Az 1950-es években az Operettszínház kérésére Békeffi István és Kellér Dezső jelentősen átírta a darabot. Az új változat a kor politikai elvárásaihoz igazodott, és Honthy Hannára szabott főszerepet kapott benne. Meglepő, de a két főszereplő, Honthy Hanna és Feleki Kamil valójában ki nem állhatta egymást, ezért folyamatos zsonglőrködés volt a darab rendezése és előadása. A rendezést egy mindössze 22 éves tehetségre, Szinetár Miklósra bízták – és a bemutató hatalmas siker lett.
+1. Broadway, orosz színpadok, filmvászon – a Csárdáskirálynő világhódító útja
A darab 1917-től Gypsy Princess címmel a Broadwayn is futott, később Oroszországban, majd Európa szinte minden nagy színpadán játszották. Az Operettszínházban generációk nőttek fel rajta, a betétdalokat máig idézi a popkultúra, és több filmadaptáció is készült belőle. A Csárdáskirálynő tehát nem csupán egy operett – élő kulturális jelenség, amely 110 év után is ugyanúgy elbűvöli a közönséget.
