Élete egy volt a festészettel: „én mindig azt festem, amit élek” vallotta. Egry József, a fény festője címmel nyílt emlékkiállítás Kaposváron a Rippl-Rónai Múzeumban.
A Balaton festőjeként is emlegetett, egyik legnagyobb hatással bíró modern magyar festő képeit most először láthatja a kaposvári közönség, köztük az 1930-ban készült Szivárvány című alkotást, amelyik a művész egyik legjelentősebb és legnagyobb méretű munkája.
A csaknem negyven festményt bemutató tárlat anyagát a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kölcsönözte a kaposvári múzeumnak, cserébe a világhírű kaposvári festőművész, Rippl-Rónai József hozzávetőleg ugyanannyi festményéért, amelyeket a Szépség vonzásában címmel mutatnak be a nagyközönségnek.
A mintegy 60 darabból álló gyűjteményükből igyekezett úgy válogatni, hogy a művész minden alkotói korszakába bepillantást nyerjenek a látogatók, bemutatva ezzel azt a változást is, ami az évtizedek során jellemezte Egry József (1883-1951) fényábrázolását – mondta az MTI érdeklődésére Dohnál Szonja, a veszprémi múzeum művészettörténésze, a kaposvári tárlat kurátora.
Egry József a modern magyar festészet egyik legkiválóbb mestere, a huszadik századi művészetünk egyik legeredetibb hangú, drámai erejű képviselője. Az egyetemes festészet történetéből Turner szellemi rokona, a magyar tájképfestészetben expresszív látványfestészete Szőnyi István, Bernáth Aurél és más posztnagybányai művészek szemléletével, látásmódjával rokonítható.
A dunántúli (Zalaújlak) szegény családból származó festő családjával Budapestre költözve, a Nemzeti Múzeumban Munkácsy Mihály festményeit tanulmányozva igyekezett elsajátítani a festészet alapelemeit. Művészképző iskolába nem jár, tanulmányúton rövid ideig tartózkodott.
Egry József alkotói munkásságának csúcspontja a Szivárvány című festmény, amely tulajdonképpen már nem is tájábrázolás, hanem a mindenség megjelenítése – fogalmazott a kurátor az első világháború után a Balaton északi partján letelepedett, jelenleg emlékházként és műveinek állandó kiállítóhelyeként működő badacsonytomaji ház egykori lakójának egyik legismertebb művéről.
A kiállítás kurátora úgy vélekedett: aki látta Egry József képeit, az utána másként, egy kicsit az ő szemével látja a Balatont.
Egry József (1883-1951) a modern magyar festészet egyik legkiválóbb, 1948-ban Kossuth-díjjal elismert mestere. Alkotóművészetének leghosszabb időszaka a Balatonhoz kötődik. Kedvelt motívumait – a tó végtelen víztükrét, a Badacsonyt, a kilátást Fonyód felé, a balatoni párás fényeket és a szőlőhegyet – újra meg újra megfestette. A táj fénnyel átitatott, állandóan változó atmoszféráját egy általa kifejlesztett technikával, az olaj és a pasztell keverésével örökítette meg.
Az emlékkiállítás Kaposváron február 28-ig nézhető meg.
