Kheopsz, vagy más néven Khufu fáraó i.e. 2550 körül épült piramisa az ókori világ utolsó, még ma is álló csodája. A fáraó piramisának mindeddig rejtett ajtóit tárhatják fel jövőre annak a brit cégnek a reményei szerint, amely megalkotta a Dzsedi-robotot.
A gízai nagy piramis, amely Kr.e. 2580-2530 körül épült, egyedüliként maradt fenn az antik világ hét csodája közül. Kheopsz fáraó Nagy Piramisa 230 m hosszú, eredeti magassága 147 m. A piramist kb. 2,5 millió mészkőtömbből építették, össztömege 6 millió tonna körüli. Néhány nagyobb kő eléri a 15 tonnát is, amelyeket habarcs nélkül illesztettek egymáshoz. A mérnököknek, akik tervezték, tudományos képzettséggel kellett rendelkezniük, a piramis négy oldalvonala tizedfoknyi pontossággal a négy égtáj felé néz.
A piramis négy szűk járatának rendeltetése 1872-es felfedezésük óta foglalkoztatja az egyiptológusokat. A két felső a „Király sírkamrájától” a külvilág felé vezet, s egyes elképzelések szerint az uralkodó lelkének (Kájának) kijáratai voltak. A két alsó aknát, amelyek a „Királyné sírkamrájából” indulnak, és folytatás nélkül érnek véget, 1993-ban kutatták először, amikor Rudolf Gantenbrink német mérnök által konstruált kisméretű robotot jutatták be a piramisba – olvasható a Discovery News hírei között, valamint a The Daily Mail online kiadásában.
A járatok feltárására Záhi Havvász, az antikvitásokat felügyelő korábbi miniszter hirdette meg a Dzsedi-projektet, a nemzetközi kutatás annak a varázslónak a nevét viseli, akivel Kheopsz konzultált a piramis tervezése közben. A pályázat győztese, a Leedsi Egyetem szakemberei által konstruált robot lett, amelyet egy parányi kamerán kívül miniatűr ultrahangos készülékkel is felszerelték, valamint egy olyan „bogárral”, amely akár egy 19 milliméter átmérőjű lyukon is képes átpréselni magát. A Scoutek brit cég által megalkotott robot május végén kezdte a kutatást a déli aknában, amelyet a „Gabtenbrink-ajtó” zár el. Míg a korábbi vizsgálatok során a kamera csak az előtte lévő dolgokat „látta”, a mostani elég apró volt ahhoz, hogy a „mészkőajtón” lévő parányi lyukon „bekukucskálva”, 4500 éves, vörös okkerrel festett feliratokat vegyen észre. Egyes kutatók szerint hieratikus számokról van szó, amelyek az akna hosszát jelölik. A 100-as, 20-as és az 1-es számok 121 királyi könyököt, avagy kubikot jelölték.
Jobban szemügyre vették a robot segítségével a két rézszeget is, amelyekről kiderült, hogy visszahajlanak, ám az így képződött „hurok” túl kicsi ahhoz, hogy mechanikai célokat szolgálhatna. Így a korábbi nézetekkel szemben nem „fogantyúkról”, inkább díszítésekről lehet szó.
Az expedíció augusztusban folytatta volna a piramis felfedezését, ám az egyiptomi politikai események miatt terveik meghiúsultak.
Shaun Whitehead, az expedíció vezetője szerint várják az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hatóság engedélyét a kutatások folytatásához, de addig is a robot tökéletesítésén dolgoznak.
„Azt tervezzük, hogy gondosan végigkutatjuk és dokumentáljuk a – Királyné sírkamrájából – vezető járatokat, s annyi információt gyűjtünk össze, amennyi csak lehetséges. Az ultrahangos szerkezet „végigtapogatja” a falakat, megállapítva azok vastagságát. Tervezzük, hogy bekukucskálunk a járatokat elzáró kőtömbök mögé is legalább egy aknában” – magyarázta Shaun Whitehead, aki szerint még ha nem sikerül a kőtömbökön tovább jutniuk, akkor is annyi adatot gyűjtenek össze, amelyek segítségével többet megtudhatnak e fantasztikus építmény rendeltetéséről.
Az ókori egyiptomiak mértékegysége, a királyi könyök 52,3-52,5 centimétert tett ki. Egy kubik hét tenyérből állt, ezek mindegyike 4 ujjból.
Kheopsz fáraó (Kr.e. 2551 – 2528) egyiptomi uralkodó volt, aki elhatározta, hogy elődei hagyományát követve csodálatos sírboltot építtett magának. Amikor apja, Snofru fáraó meghalt, az ifjú Kheopsz azonnal utasítást adott a piramis építésére. Azt szerette volna, ha az ő síremléke minden addigi piramisnál nagyobb és szebb lenne. Az építményt hatalmas méretei miatt „nagy piramisnak” is szokták nevezni. A kínai Nagyfal mellett Kheopsz síremléke a világon létrehozott legnagyobb emberi építmény. A világcsodák listáján övé az első hely.
