A Romulust és Remust szoptató nőstényfarkas bronzszobra miatt csaptak össze ismét az olasz és német tudósok. A német sajtó azt írta, hogy az olaszok szándékosan meghamisítják a farkas életkorát.
A római Capitoliumi Múzeumban őrzött farkasszobor eredetét magyarázó felirat kijavítását sürgette a Der Spiegel című német hetilap azt állítva, hogy a közhittel ellentétben nem ókori, hanem a középkorban született alkotásról lenne szó. Lehet, hogy nem pontosan akkor készült, amikor mi hisszük, de a nőstényfarkas a miénk és Róma alapítását jelképezi – üzent vissza a római Il Messaggero.
A 2006 óta tartó datálási vita az itáliai kutatókat is megosztja. A szobrot restauráló Anna Maria Carubba régész szerint a farkas esetében használt bronzöntési technika középkori eredetre utal. A szobron végzett szénizotópos kormeghatározás szintén a 12-13. századra helyezte az alkotás keletkezését.
Andrea Carradini, a római egyetem klasszikus kori régészeti tanszékének professzora az Il Messaggerónak leszögezte: biztos benne, hogy a nőstényfarkas a Krisztus előtti 5. században készült. Carradini szerint ezt a városalapítás helyszínén, a római Palatinus-dombon talált legutolsó régészeti leletek is megerősítik.
Előkerült a Romulus alapította város egykori fala és Romulus lakóháza, miért ne maradhatott volna fenn a farkas is, mely az etruszkkori szobrokat idézi, például az Arezzói kimérát. Vita egyedül azt nem említi, hogy az eredetileg csak a farkast ábrázoló szobrot 1473-ban, Andrea Pollaiolo egészítette ki az ikrek alakjaival. A német sajtóban megjelent cikk után a Capitoliumi Múzeum jelezte, hogy a farkas melletti táblájára ráírják, nem kizárt, hogy középkori alkotásról van szó.
