Oskar Kokoschka világhírű osztrák festő és Henri Rousseau francia naiv festő, valamint orosz avantgárd képzőművészek alkotásai miatt is érdemes idén Prágába kirándulni.
Három kiállítási-művészeti idényre osztja fel a jövőben az éveket a prágai cseh Nemzeti Galéria. A téli idény nagy eseménye az Oskar Kokoschka és Prága című tárlat, a nyár csúcsrendezvénye az Henri Rousseau-kiállítás lesz.
Az idei téli idény (február-május) a Nemzeti Galéria (NG) megalakulására emlékeztet, a nyári idény (június-szeptember) a Prágába látogató turisták érdeklődését kívánja kielégíteni, míg az őszi idény (október-január) a hazai érdeklődők igényire összpontosít – közölte Jirí Fajt, a NG vezérigazgatója, aki tavaly vette át a nagy múltú kulturális intézmény vezetését.
„Célunk az, hogy az év rendezvényei dramaturgiai szempontból összekapcsolódjanak és valamiféle egységet alkossanak” – jelentette ki a lengyel Adam Budak, a cseh Nemzeti Galéria új főkurátora.
Az új koncepció szerinti első kiállítást – Oskar Kokoschka és Prága – február 20-án nyitják meg. A nagy érdeklődéssel várt kiállítás a világhírű osztrák festő prágai éveit és alkotásait mutatja be. Kokoschkát a múlt század harmincas éveiben Tomás Garrique Masaryk akkori csehszlovák államfő hívta meg Prágába. A művész portrét is készített Masarykról, amely szintén látható lesz a kiállításon.
Kooókoschka az első világháborúban önként jelentkezett katonai szolgálatra és a fronton fejsérülést szenvedett. A háború és bolsevik hatalomátvétel kiábrándította a forradalomból, s minden militáns politikát elítélt. A következő években képzőművészetet tanított a drezdai akadémián és sokat utazgatott, 1934-ben Prágába költözött. A hatalomra jutott nácik „elfajzott” művészként bélyegezték meg, alkotásait eltávolították a közgyűjteményekből. Kokoschka a müncheni egyezmény után Londonba menekült, ahol egész sor allegorikus politikai témájú festményt alkotott.
A nyári idény csúcsrendezvénye az Henri Rousseau-kiállítás lesz. A nagy francia festő műveit a párizsi d’Orsay Múzeum kölcsönzi a cseh Nemzeti Galériának. A lenyűgöző dzsungelképek alkotója soha nem hagyta el Franciaországot, egzotikus, trópusi jeleneteit állatkerti, botanikus kertekben tett látogatásai nyomán, képeslapokról, könyvekből és saját fantáziájából álmodta meg. Műveit Picasso, Magritte és Max Ernst is nagyra tartotta, műveiből az elmúlt években is sorra nyíltak a kiállítások Párizsban, New Yorkban, Londonban, Washingtonban. Egy finánctól, aki festeni csak nyugdíjas éveiben kezdett el, ez nem kis teljesítmény.
Képei a buja, hihetetlen pontossággal kidolgozott növényekkel és állatokkal rabul ejtik a nézőt. Életműve a naiv festészet reneszánszát indította el, de a szürrealizmus előfutárának is tekintik, varázsos álomvilágát gyakran vetik össze Csontváryéval.
Kokoschka és Rousseau alkotásait a két világháború között épített Vásárpalotában (Veletrzní palác) állítják ki, amely Fajt szerint a jövőben a Nemzeti Galéria tevékenységének legfőbb színtere lesz. „A funkcionalista épületben hatalmas lehetőségek rejlenek, amelyek eddig nem voltak kihasználva. A többemeletes épület földszintjét a jövőben az új média – video és film – fogja uralni.
Az új igazgató azt tervezi, hogy a Vásárpalotába helyezi át a galéria több mint százezer kötetből álló rendkívül értékes könyvtárát is. Walther König német könyvkereskedő még az idén februárban művészeti könyvesboltot is nyit az épületben, hasonlót, mint amilyent Bécsben vagy Londonban üzemeltet.
A cseh Nemzeti Galéria tervei között szakmai fórumok, kerekasztalok is szerepelnek. „A közeljövőben nemzetközi részvétellel beszélgetést rendezünk a tragikus párizsi eseményekről, azok összefüggéseiről” – jegyezte meg Fajt, aki pályázat útján öt évre nyerte el a cseh Nemzeti Galéria vezérigazgatói posztját.
Kokes János
