Ismerősen cseng 
a Laci és az oroszlán, a Boribon, a Kockásfülű nyúl, vagy a Kippkopp cím? Marék Veronika meséi mindenki gyermekéveit végigkíséri.
Marék Veronika József Attila-díjas író, gyermekregények és mesekönyvek szerzője 75 éve, 1937. december 19-én született.
1957-58-ban az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakán, majd 1961 és 1963 között az Állami Bábszínház stúdiójában tanult. 1966-ban magyar szakos oklevelet szerzett az ELTE-n. Egy ideig a Kisdobos és a Dörmögő Dömötör című gyermeklapok külső munkatársaként dolgozott.
Boribon, Laci, Annipanni és Kippkopp
A Bem téri gyerekek volt az első gyermekkönyve, amelyet 1956-ban jelentetett meg az Ifjúsági Könyvkiadó, ezt a Boribon, a játékmackó követte 1958-ban, majd 1961-ben a Laci és az oroszlán. A Laci és az oroszlán kiadásakor az írónő mindössze 24 éves volt, nem is sejthette, hogy egyik legnagyobb sikerű meséjét tartja a kezében, amely ötven év múlva is ugyanúgy elbűvöli majd a gyerekeket, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon.
1963-ban otthagyta a bábszínházat, és szabadúszó íróvá, illusztrátorrá vált. A hatvanas-hetvenes évektől a magyar gyermekirodalom meghatározó, kikerülhetetlen alakja, aki olyan varázslatos, egyedi világot teremtett, ami nemcsak sikeres, hanem bátor és szokatlan is volt a maga újszerűségében. Meséi szerethetőek, pontosan bemutatják és visszaadják a gyermekek magányos és kegyetlen, ám szabad és bátor világát. A főhősöket csúfolják, kiközösítik, félnek a sötétben, vagy nem tudnak kivel játszani: a könyvek nem hallgatják el a gyerekkorra jellemző fontos problémákat sem.
„Boribon új mesekönyvet kapott. Megkéri Annipannit, olvassa fel neki. Ám Annipanninak sok-sok dolga van. Elrohan, hogy bevásároljon. Kiderül, hogy Boribon is tud segíteni neki. Amikor hazaér, Annipanni nem győz csodálkozni!!” (Boribon és Annipanni)
Rádió- és tv-játékokat, rajzfilmsorozatokat és bábjátékokat is ír. Legismertebb rajzfilmsorozata a Kockásfülű nyúl, bábjátékát pedig a Kippkopp gesztenyefiguráról írt történetei ihlették. Könyvei megjelentek angol, japán, koreai, lengyel, német, román, spanyol és szerb nyelven is. Munkásságát 1983-ban Ifjúsági Díjjal, 2007-ben Janikovszky Éva-díjjal, 2010-ben József Attila-díjjal ismerték el.
