Thomas Alva Edison, Kempelen Farkas, Werner von Siemens, Bláthy Ottó nevét szinte mindenki ismeri. Számtalan műszaki találmánnyal gazdagították az emberiséget, munkásságuk gyümölcsei (izzólámpa, hangrögzítés, gőzturbina, dinamó, transzformátor) nélkül elképzelhetetlen volna ma az élet. De mi van a hölgyekkel?
A fenti névsor – miként a mai feltalálók, újítók többsége – férfiakból áll, holott a gyengébb nem képviselőinek is számos eredeti ötletük volt az elmúlt száz évben. Más kérdés, hogy egy olyan korban, amikor a nők nem rendelkezhettek saját jövedelemmel, találmányaikat többnyire a férjük neve alatt kellett szabadalmaztatniuk.
Nekik állított emléket könyvében Deborah Jeffé angol szakíró (Ingenious women. From Tincture of Saffron to Flying Machines).
Magyarországon a feltalálók napját minden év június 13-án tartják Szent-Györgyi Albert emlékére.
A 228 oldalas kötetből kiderül, hogy az autósok életét havas, esős időben megkönnyítő ablaktörlő ötlete is egy asszony fejében fogant meg. Az amerikai Mary Andersonnak (1866-1953) egy New York-i villamoson utazva tűnt fel 1903 januárjában, hogy a vezető jóformán alig lát a szélvédőre tapadt hótól. A szabad kilátás érdekében vetette papírra hazaérkezése után a tervét annak az „egyszerű mechanizmusnak, amely az esőt, havat, jégdarát hivatott letörölni a vezető előtti ablakfelületről” (idézet az 1903-as szabadalmi leírásból).
Amerikai hölgy találta fel a mosogatógépet is. Josephine Cochran (1832-1913) az 1893. évi chicagói világkiállításon mutatta be automatikusan működő készülékét, amely szivattyúival, hengereivel, kerekeivel és rostélyaival a második ipari forradalom egyik csodamasinájának számított. A sikeres bemutató után az okos Josephine számtalan gépet adott el chicagói éttermeknek, jókora bevételhez jutva.
Az angol Sarah Guppy (1770-1852) nevéhez több találmány is fűződik, például szabadalmi leírás függőhidak építéséhez. Ám a bristoli hölgy kevésbé grandiózus terveket is kovácsolt. Egyik megvalósított ötlete olyan kávé- és teafőző volt, amely egyúttal tojást is főzött, ráadásul közben melegen tartotta a belé helyezett piritósokat.
A fagylaltot is női feltalálónak köszönheti a hálás utókor, míg a friss gyümölcs vákuumcsomagolására és annak praktikus voltára a Wisconsin állambeli Amanda T. Jones (1835-1914) jött rá. Sokoldalú nő, termékeny feltaláló és gyakran publikált író volt. Találmányai két nagyon különböző területre vonatkoztak – az élelmiszerek tartósítására és a konzervgyártásra, valamint az olaj felhasználására kemencék tüzelőanyagaként. 1890-ben egy kizárólag női konzervipari vállalkozást is elindított és vezetett.
Csak kevés feltaláló nevét őrzi saját találmánya – kivétel ez alól a lipcsei Melitta Bentz (1873-1950). A kedélyes háziasszony nagyon szerette a kávét, ám roppant módon zavarta a csésze alján leülepedő, sötétbarna zacc. Egy napon egyszerű, de nagyszerű ötlete támadt: itatóspapírt tölcsér formájúra tekert, ebbe öntötte a kávét, majd leforrázta forró vízzel. Ezzel megszületett a német nyelvterületen ma is népszerű Melitta kávéfilter. A szabadalmaztatott termék jogdíja ma is szép summát hoz Frau Bentz örököseinek.
És néhány magyar hölgy…
Telkes Mária (1900-1995) magyar származású, amerikai tudóst és feltalálót, a napenergia kutatásának egyik úttörőjét beszédesen csak „Napkirálynő” néven emlegetik. A napenergia hasznosításával összefüggésben számtalan szabadalmat nyújtott be, melyek közül kiemelt jelentőséggel bírt például az a találmánya, amely a napenergia segítségével tengervízből, állított elő ivóvizet annak lepárlása folytán. 1937-ben az Az Est című napilap szerint „Dr. Telkes Mária Nap-gép találmánya olyan forradalmi jelentőségű a technikában, mint annak idején az autó feltalálása volt.”
Klara Dán von Neumann (1911-1963) tudós, a számítógép-programozás úttörője, nem csak azért csatlakozhatott a második világháború után a Los Alamos-i Laboratóriumhoz, mert Neumann János matematikus második felesége volt. A Klárikaként ismert programozó segített az első teljesen elektronikus számítástechnikai gép programjainak megalkotásában, a folyamat forradalmasításában. „Én lettem Johnny kísérleti nyula” – írta Dán. „Megtanultam, hogyan kell az algebrai egyenleteket numerikus formákká fordítani, amelyeket aztán gépi nyelvre kell tenni abban a sorrendben, ahogyan a gépnek ki kell számítania.” Más szóval, ő lett az egyik első „kódoló”.
Dán Klára gyermekkorában nem mutatott érdeklődést a tudományok iránt, sőt általában fájdalmasan lejáratta magát, kiadatlan emlékirataiban „matematikai bolondként” jellemezte magát.
