A 76 éves korában elhunyt Ozzy Osbourne a Black Sabbath frontembereként alapjaiban formálta meg a heavy metal műfaját, majd szólókarrierjével is tovább építette legendáját.
„Nekem egyébként nem igazán volt szükségem gyakorlásra, hogy azzá váljak a színpadon, aki amúgy is vagyok. Elmebeteg vagyok a természetemnél fogva, és egy született őrültnek nincs szüksége gyakorlásra – ők csak simán olyanok.” (Ozzy Osbourne: Én, Ozzy)
Egész eddig életem mindennapjaiban részt vett, és részt vesz a jövőben is. Ott voltam minden Black Sabbath koncerten és Ozzy szólókoncertjén, akár külföldre is mentem miatta. A hangja éppúgy ő maga volt, mint a lázadó, „őrült” stílusa. Ha megkérdezik, ki a kedvenc 20-21. századi zenészem Jimi Hendrix, Miles Davis, George Benson és a Judas Priest mellett egészen biztos, hogy a Black Sabbath-ot és Ozzy Osbourne-t említem.
Olyan dalok fűződnek a nevéhez, mint az Iron Man, a Paranoid, a War Pigs, a Crazy Train vagy a Changes – ezek közül sokat a zenekarral, másokat önállóan vitt sikerre.
Ismét egy legendától, ikontól kell búcsúzni.
„Pont a múltam tett azzá, aki vagyok.”
Ozzy Osbourne (teljes neve: John Michael Osbourne) az 1948-ban az angliai Birminghamben született, szegény, ötgyermekes családból származó Ozzy Osbourne-t 15 évesen kirúgták az iskolából. Először kihordófiúként, majd egy hentes mellett dolgozott, de innen eljött, ugyanis rosszul lett az állatok kibelezése miatt. A helyi autógyárban kevesellte bérét, ezért kisebb-nagyobb rablásokat, betöréseket követett el. Itt döntötte el, hogy zenész lesz, fel is adott egy hirdetést zenésztársakat keresve.
A Black Sabbath név egy akkoriban vetített film címéből származik, mert a film nagyon megtetszett a banda tagjainak, Ozzyn kívül Tony Iommi szólógitárosnak, Geezer Butler basszusgitárosnak és Bill Ward dobosnak. Az azonos című debütáló album 1970. február 13-án pénteken jelent meg, és bejutott az angol toplista legjobb 10 lemeze közé. Az album belső borítójára egy fordított kereszt került a kiadó utasítására, ami miatt sátánistának könyvelték el őket.
Hogyan válhatott a rocktörténelem részesévé egy olyan zenekar, amelynek tagjai – az ujjai helyén protézissel gitározó Tony Iommi, a birminghami utcagyerek Ozzy Osbourne, valamint két hasonlóan zenei iskolázottság nélkül induló társuk, Geezer Butler és Bill Ward – kezdetben legfeljebb ösztönből játszottak? A Black Sabbath sikere máig megfejthetetlennek tűnik, mégis alapjaiban formálta át a rockzenét.
A bandáról és fiatalkoráról így számol e az I am Ozzy című könyvében:
„Annyira le voltunk égve, hogy nyers zöldségeket lopkodtunk a veteményeskertekből az éjszaka közepén, csak hogy legyen mit ennünk. Amikor meg egyszer találtunk Billel tíz pennyt, egyenesen úgy éreztük, mintha megnyertük volna a kurva lottóötöst. Nem tudtuk eldönteni, mit vegyünk rajta: négy zacskó sült krumplit vagy tíz szál cigit meg egy doboz gyufát. Végül a bagóra szavaztunk.”
A csapat következő lemeze a Paranoid volt. 1974-ben megváltozott az együttes hangzása, és a Sabbath Bloody Sabbath című lemezen már sokkal energikusabb számok találhatók. Következő albumuk 1976-ban jelent meg Technical Ecstasy címmel, ezen a lemezen a csapat a punk irányába tett némi kirándulást.
Az ezt követő években Ozzy börtönbe került, majd szabadulása után 1978-ban adták ki legújabb anyagukat, a Never Say Die című lemezt. Az énekes a Black Sabbath-tal tíz lemezt készített, ezek összesen 50 millió példányban keltek el.
Ozzy Osbourne saját zenekarával, a Blizzard of Ozz-zal jelentette meg első lemezét 1980-ban, ez négyszeres platina lett. Szólókarrierje során is hozzávetőleg 50 millió lemezt adott el. 1993-ban kapott először Grammy-díjat a legjobb heavy metal előadó kategóriában az I Don’t Want To Change the World című számáért. Az Epic Recordsnál eltöltött húsz év alatt 13 lemezt jelentetett meg és kapott egy csillagot a halhatatlanok között a Hollywood-i Sunset Boulevard-on.
Többször is botrányokat okozott
Ozzy a koncerteken tanúsított magatartásával kivívta a közvélemény rosszallását: egy elhíresült fellépés alkalmával leharapta egy denevér fejét, ezért kórházba kellett szállítani, hogy megkapja a veszettség elleni oltást. Lemezcégénél egyszer egy tárgyaláson illuminált állapotban jelent meg, itt egy galamb fejét harapta le. Osbourne 1986-ban újabb „botrányba keveredett: azzal vádolták, hogy a Suicide Solution című dalban öngyilkosságra buzdítja a fiatalokat.
„Aztán egyszer csak jött az a denevér a közönség felől.
Nyilván egy játék, gondoltam. Így hát felemeltem a fénybe, és eszelősen vicsorogtam rá, miközben Randy szólózott. A nézők teljesen beindultak.
Aztán azt tettem, amit máskor is, ha gumijátékot dobtak a színpadra.
HAMM.
De rögtön éreztem, hogy valami baj van. Nagy baj.
Kezdjük ott, hogy a szám azonnal tele lett valami meleg, nyúlós folyadékkal, aminek az elképzelhető legrosszabb utóíze volt. Éreztem, hogy összekeni a fogaimat, és végigcsorog az államon.
Aztán a fej a számban összerándult.
Ó, bassza meg, gondoltam. Csak nem ettem meg egy kibaszott denevért…ugye nem?” (Ozzy Osbourne: Én, Ozzy)
Az 1990-es évek elején Ozzy bejelentette, hogy visszavonul és az 1991-es No More Tears című albumot követő turnét az utolsónak hirdette meg. Szintén a visszavonulás tényét erősítette meg az 1993-ban kiadott dupla koncertlemez. Két évvel később, 1995-ben mégis új stúdióalbummal lepte meg rajongóit, Ozzmosis címmel.
„Negyven éven keresztül azt hittem, hogy szédülök, aztán végül elmentem az orvoshoz, aki azt mondta: „Mr. Osbourne, a problémát az okozza, hogy ön részeg. Nagyon részeg.” – írta könyvében, ami mit sem bizonyít jobban, hogy az alkohol hosszú évtizedekig az énekes „legjobb barátja” volt.
Feleségével, Sharonnal – aki egyben menedzsere is – 1996-ben hívták életre az Ozzfestet, az első kifejezetten hard rock fesztivált, ahol fiatal zenekarok is lehetőséget kaphattak a bemutatkozásra. Egy év szünet és az egyetlen koncertre szűkített 2008-as „különkiadást” követően az Ozzfest idén visszatért, Ozzy mellett olyan fellépőkkel, mint a Mötley Crüe vagy Rob Halford, a Judas Priest frontembere.
2005-ben Ozzy egy feldolgozáslemezzel rukkolt elő Under Cover címen: volt ezen dal John Lennontól és a Beatlestől, a Rolling Stonestól, a King Crimsontól, a Buffalo Springfieldtől, a Creamtől és David Bowie-tól. A lemezt egy önfeldolgozás zárja: a Changes című Black Sabbath-dalt lányával, Kellyvel duettben adta elő.
.jpg)
Az énekes filmszerepekben is feltűnt, családi valóságshow-jával pedig a televíziózás történetébe is beírta nevét. A 2000-es évek elején Osbourne egy egészen más oldaláról is ismertté vált: a The Osbournes című MTV valóságshow révén a közönség bepillantást nyerhetett a Los Angelesben élő rocksztár család életébe. A sorozat bemutatta a birminghami gyökerekkel rendelkező zenész mindennapjait, feleségével, Sharonnal és két gyermekükkel, Kellyvel és Jackkel. A The Osbournes a Music Television legnézettebb sorozata volt. Önéletrajza I Am Ozzy címmel jelent meg.
„Azt mondják, nem a fegyverek, hanem az emberek ölnek embereket… de sokkal nehezebb lenne egy kibaszott elmebetegnek tömeggyilkossá válnia, ha egy ütött-kopott palacsintasütőt kellene használnia, nem pedig egy félautomatát.” (Ozzy Osbourne: Én, Ozzy)
Osbourne neve azonban nemcsak a zenetörténelem lapjain, hanem a rock and roll legvadabb legendái között is ott szerepel. Egyik leghírhedtebb története szerint egy koncerten élő adásban harapta le egy denevér fejét, melyet egy néző dobott a színpadra, azt híve, hogy egy gumijáték– az eset mára popkulturális anekdotává vált.
Az utóbbi években a legendás frontember számos egészségügyi problémával küzdött. A Parkinson-kórban és több egyéb betegségben is szenvedő énekes 2025. július 5-én egy óriási búcsúkoncerten lépett fel szülővárosában, Birminghamben – zenekartársaival, Tony Iommival, Geezer Butlerrel és Bill Warddal együtt. 20 év után ez volt az első alkalom, hogy a legendás zenekar eredeti felállásban lépett színpadra. Ozzy azonban már előre utalt rá, hogy nem fog tudni teljes koncertet adni. Végül Ozzy a Black Sabbath-tal adta elő szóló dalait, mint például az I Don’t Know, a Mr. Crowley, a Suicide Solution, a Mama, I’m Coming Home és a Crazy Train, valamint a War Pigs, a NIB, az Iron Man és a Paranoid.
A koncertre, amelyen olyan metal zenekarok is felléptek, mint a Metallica, a Guns N’ Roses, a Tool és a Slayer, a jegyek februárban 16 perc alatt elfogytak. Azok a rajongók, mint én, akik nem vettek részt a helyszínen a koncerten, online közvetítésen keresztül élvezhették a búcsúkoncertet.
A Black Sabbath-ot a heavy metal úttörőinek tartják. A zenekar több mint 75 millió albumot adott el évtizedes pályafutása során. Osbourne 2020-ban jelentette be nyilvánosan Parkinson-kórját.
Pályafutása során Osbourne-t a Black Sabbath-tal és szólóelőadóként egyaránt kétszer is beiktatták a Brit Zenei Hírességek Csarnokába és az Egyesült Államok Rock and Roll Hírességek Csarnokába.
Számos rangos elismeréssel jutalmazták: csillagot kapott a hollywoodi Hírességek Sétányán és szülővárosában, Birmingham Broad Streetjén is. Ötször vehette át a Grammy-díjat, tizenkét jelölésből, és birtokosa az Ivor Novello-díjnak is. Az évek során olyan különleges kitüntetésekkel is elismerték, mint az NME Godlike Genius díja vagy a Classic Rock magazin Living Legend életműdíja.
Irodalom:
Tony Iommi – T. J. Lammers: Iron Man, Cser Kiadó;
Ozzy Osbourne: Én, Ozzy, Cartaphilus
