Amellett, hogy Esterházy Péter Harmonia Caelestis regényének zenés feldolgozását élvezhették a színházlátogatók, a műgyűjtő Esterházy hercegek című tárlatot is megtekinthették Párizsban.
49 festmény, a több mint hatszáz műtárgyból álló Esterházy-gyűjtemény legrangosabb darabjai, többek között Raffaello, Tintoretto, Veronese, Bellotto és Murillo remekművei is látható volt a Festival Le Standard Idéal à la MC93 elnevezésű fesztiválon.
Esterházy Péter Harmonia Caelestis regénye bemutatóját nagy várakozás előzte meg. A kritikusok a és színházszeretők kíváncsiak voltak Márton Dávid egyedi rendezésére, noha a hosszabb ideje Berlinben élő fiatal zenész és producer rendelkezik kellő tapasztalattal ahhoz, hogy egy olyan darab rendezésébe fogjon, amely valójában megfoghatatlan. Márton korábban asszisztense volt Schilling Árpádnak, Christoph Marthaler és Frank Castorfnak és is. Akinek francia hatása érződik Harmonia Caelestis című zenei színházi műben is,hiszen szerepet kapott a harmónia, a csend hatása, a zenei szakaszok, a humor és a felmerülő irónia. A zene, a szöveg, a játék, a díszlettervezés, a legkülönösebb módon tud együtt érvényesülni a darabban – írja a Toutelacoulture.com. A kritika szerint egy jó móka, ami a könnyed és a mély mondanivalókat édes melankóliával megszínezve mutatja be.
A múltban a jövő
A történelem során az Esterházy névnek mindig súlya és tartalma volt Európa számára, és ennek a nagy múltú családnak a felbomlásának lehetnek a nézők szemtanúi a darabot megnézve. Kezdetben egy hangulatos belső tér, egy családias otthon egy gyönyörű kastélyban. Könyvtár, fotelek, kanapék és rekamiék, szerencsejátékok és talapzat táblázatokban az ötlet egy luxus ingatlan, mégis rendetlennek tűnik. Hogy miért? Egy matrac a földön, papírok, kartonok hevernek szanaszét. Teaidő van, csillogó ezüstben szolgálják fel a teli csészéket, mintha az idő megállt volna, mintha az arisztokrata család leállt volna a létezéssel.
A kritika meg is jegyzi: Esterházy Péter nem kedveli különösebben az időrendiséget, nem is ragaszkodik hozzá, mint ahogyan nem ragaszkodik az ősökkel szembeni tisztelettudó megjelenéshez sem. A Harmonia Caelestis családregény az eltelt korok és az elhunyt szereplők egyvelege. Hogyan lehet ebből a monstre műből egy másfél órás előadást összehozni? Hogyan lehet akkor zenés művé varázsolni?
Még így soha nem hallott, rendhagyón feldolgozott Mozart (Requiem és Le nozze) és Verdi (Traviata) egy változatával. De nem csak a klasszikus zene él a darabban a darabbal együtt, hanem a színház adta lehetőségek zajai is: egy írógép, egy televíziós vagy rádiós bejátszás (vidám pillanat). A darab tele van felfedezéssel és vitalitással.
(Cultura)
