„Mert mi értelme volna élni, ha minden olyan, amilyennek látszik?” A Foucault-inga a második nagy sikerű regénye Eco professzornak, a világhírű olasz szemiotikusnak.
Három kiadói szerkesztő megunja az okkult könyvek „ördöngös” szerzőinek pancserságát, és egy Abulafia nevű számítógép segítségével nekilát, hogy egy tökéletes Tervet kovácsoljon. Az állítólagos Terv értelmében az emberiség sorsa a Világ Urainak kezében van; ez pedig valamiképpen összefügg azzal a gyanúval, hogy Szép Fülöp francia királynak talán mégsem sikerült felszámolnia annak idején a templomos lovagrendet.
Hőseink remekül szórakoznak, ám egyszer csak hátborzongató sejtéseik támadnak… Annyi bizonyos, hogy bajba kerültek.
A Foucault-inga a második nagy sikerű regénye Eco professzornak, a világhírű olasz szemiotikusnak. Ezúttal már nem egy gyilkosságsorozat tettesét s a tettes indítékait, tervét kutatja a detektív, mint A rózsa nevé-ben, hanem végső soron maga a Terv: az emberi történelem, sőt, a Mindenség tervszerűsége válik meghökkentően kérdésessé.
Ha van Terv, akkor minden mindennel összefügg. Ha van Terv, akkor nem kétséges, mi közük a templomos lovagoknak a hasszaszinokhoz, az alkimistáknak a párizsi metróhoz, a titokzatos Saint-Germain grófnak Shakespeare-hez, a rózsakereszteseknek Arsene Lupinhez, a druidáknak az Eiffel-toronyhoz, a Föld forgását bizonyító Foucault-féle ingának… Kihez-mihez is?
Ha van Terv, minden kiderül.
Részlet a könyvből a címre kattintva:
„Ekkor láttam meg az Ingát.
Hosszú huzal legvégén a szentély boltozatáról függve, méltóságteli kimértséggel rótta széles lendületű íveit a gömb. Tudtam – de hát kit ne döbbentettek volna rá maguktól is azok a varázslatosan nyugodalmas sóhajok? –, hogy a lengést a huzal hosszának négyzetgyöke, illetve ama földi ésszel felfoghatatlan közt fennálló arány határozza meg, mely isteni okból szükségszerű kapcsolatba hozza minden lehetséges kör kerületét és átmérőjét, és így a gömb ide-oda útjának ideje titkos összeesküvésből adódik, mely a legkevésbé sem időbeli mérték: a felfüggesztési pont egysége, egy elvont kiterjedés kettőssége, a π hármas természete, a négyzetgyök rejtett négyszöge, a kör tökélye közt szövődött.
Azt is tudtam, hogy lentről, a felfüggesztés helye alól, mágneses szerkezet fejti ki hatását egy hengerre, melyet a gömb belsejébe rejtettek, s így szavatolja, hogy állandó legyen a mozgás; tehát az anyag ellenállását van hivatva legyőzni, az Inga törvényével azonban nem dacol, sőt éppenséggel maga segíti elő, hogy megnyilvánuljon, mert az űrben minden súlylyal bíró anyagi pont, mely egy kiterjedés és súly nélküli fonal végén függ, és nem ütközik levegő-ellenállásba, és nem is súrlódik a felfüggesztés pontján, szabályosan lengene az idők végezetéig.”
A nagy sikerű regény most a szerző javításaival, átdolgozott kiadásban jelenik meg újra.
Fordította és a jegyzeteket írta Barna Imre.
