Az ember nevelése tehát lehetséges és szükséges – hirdette Jan Amos Comenius, akinek a neve mára egyet jelent a modern pedagógia alapjaival, de élete jóval kalandosabb és sokszínűbb volt, mint egy tankönyv lapjai sugallnák.
6 meglepő történet Jan Amos Comeniusról – a tanítás örök újítójáról
A vándor tudós, aki háborúk, száműzetés és reményteljes újrakezdések között formálta az európai oktatás jövőjét, ma is inspirációt ad tanítóknak és diákoknak egyaránt. Íme 5+1 kevéssé ismert érdekesség a „nemzetek tanítójáról”.
„Háromféle tehát a mi életünk – írja a „Didactica Magná”-ban – és a mi életünknek hajléka: az anyaméh, a föld és a menny. Az elsőből a másodikba a születés által lépünk, a másodikból a harmadikba a halál és a feltámadás útján, a harmadikból azonban sohase lépünk ki az örökkévalóságon át. Az elsőben csupán az életet kapjuk, a kezdetleges mozgási és érzékelési képességgel; a másodikban az életet, a mozgást, érzékelést az értelem csíráival; a harmadikban mindezek tökéletes teljességét […] Az első élet a másodikra való előkészület, a második a harmadiké, a harmadik pedig önmagában áll vég nélkül.”
-(1592-1670)-1656-rijksmuseum.jpeg)
1. Magyar gyökerekkel indult – még ha ő maga sem ismerte őket pontosan
Kevésbé közismert, hogy Comenius egyik apai őse Magyarországról származott, akit Szegesnek hívtak. Bár ő maga már Morvaországban nőtt fel, családjának protestáns öröksége, a huszita hagyományok és a közösségi élet korán meghatározták gondolkodását. Szüleit azonban mindössze tizenhárom évesen elveszítette, ami hosszú vándorévek és szüntelen tanulás felé sodorta.
2. A humanizmus és a tudomány nagy mesterei formálták
Fiatalon a hernborni és heidelbergi egyetemeken pallérozódott. Nem kisebb gondolkodók hatottak rá, mint Francis Bacon, Tommaso Campanella vagy Johann Heinrich Alstedius. Ezek az élmények alapozták meg későbbi nagy művét, a Didactica magnát, amely az európai iskolarendszerek egyik alappillére lett.
3. Menekültként írta meg a pedagógia egyik legfontosabb könyvét
A harmincéves háború elől futva Comenius elveszítette otthonát, és lengyel földön talált menedéket. Itt született meg először cseh nyelven, majd később latinul a Nagy oktatástan – a tankönyv, amely rendszerezte a nevelés alapelveit, és amely az oktatás egyetemességét, a mindenki számára elérhető tanulást hirdette.
4. Az egész világ hívta – ő mégis máshol találta meg feladatát
Anglia, Franciaország és a frissen alapított Harvard is szerette volna tudósát magáénak tudni, ám Comenius végül Svédországot választotta, ahol nagyszabású tankönyvprogramot indított. Bár a végeredmény nem felelt meg a megrendelőknek, ez az időszak mégis fontos állomás volt pedagógiai gondolkodásában.
5. Sárospatakon született meg az első modern iskolamodell egyik terve
1650-ben Lorántffy Zsuzsanna hívására érkezett Sárospatakra, ahol hozzáfogott a híres református kollégium újjászervezéséhez. Itt dolgozta ki a hétosztályú iskola modelljét, és itt született meg az Orbis sensualium pictus, a világ első képes tankönyve. A dramatikus tanulást népszerűsítő Schola Ludus szintén Patakon íródott – messze megelőzve korát.
+1. Egy élet munkája Amszterdamban teljesedett ki
Miután újra menekülni kényszerült a svéd–lengyel háború elől, Amszterdam fogadta be. A város támogatásával rendezte sajtó alá életművét, és itt fejezte be monumentális, hétkötetes művét, az Egyetemes tanácskozást, amelyben nemcsak az oktatás megújításáról, hanem az emberi társadalom átalakításának lehetőségéről is gondolkodott. 1670-ben itt érte a halál – mint a pedagógia máig ható úttörője.
