Egy könnyű, zöldségekben gazdag fogás vagy egy szaftos, zsíros étel körettel? A legtöbbünk fejben tudja, mit kellene ennie, de az azonnali élvezet miatt az utóbbi felé nyúl a villájával.
Csak minden második magyar szerint finom az egészséges étel
– derül ki a TV Paprika friss, reprezentatív kutatásából, amelyet az egészség világnapja (április 7.) alkalmából tettek közzé.
A felmérés az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével, 1586 fő megkérdezésével készült 2026 márciusában, és reprezentatív a magyarországi 16 év feletti lakosságra nézve. A kutatást az AMC Networks Central Europe Kft. megbízásából az Opinio Institute Kft. készítette.
Az eredményekből kiderül, hogy fejben kifejezetten jól állunk: nem attól tartunk valamit egészségesnek, hogy kevés benne a kalória vagy a zsír, hanem ha természetes. A gyakorlatban viszont az élvezet gyakran felülírja a tudatosságot, és hajlamosak vagyunk lerázni magunkról azt, hogy valóban a saját kezünkben van az irányítás.
Bár a magyarok többsége tisztában van azzal, hogy az egészség nemcsak genetika kérdése, hanem azon is múlik, hogy mit eszünk, kétharmaduk mégsem hisz abban, hogy akár egészségessé vagy beteggé is ehetjük magunkat.
Hogyan kapcsolódik április 7-e az egészséghez?
Az Egészségügyi Világszervezet 1948. április 7-én kezdte meg a működését. A megalakulásának napját az egészség nemzetközi világnapjává nyilvánította, és évről évre más-más egészségügyi témára hívják fel a figyelmet.
Mitől egészséges egy étel? A magyarok többsége (56%) szerint mindent lehet enni, csak mértékkel, és ami igazán számít, az nem az, hogy mit veszünk ki az ételből, hanem hogy mi van benne. A legfontosabb szempont messze az, hogy egy étel ne tartalmazzon mesterséges összetevőket (65%). Ezt követik a friss, helyi alapanyagok (46%), a kevés hozzáadott cukor (41%) és a magas zöldségtartalom (38%).
Nem a kalóriák, nem a zsírtartalom, és nem is a „mentes” címkék döntik el, hogy mit tartunk egészségesnek. Ezek jóval hátrébb szerepelnek a listán, ahogy a csomagoláson szereplő „fitnesz” vagy „egészséges” jelölések is alig befolyásolják a döntéseinket.
Még a házi főzés sem jelent automatikusan egészséget: mindössze ötből egy válaszadó gondolja úgy, hogy attól válik egy étel egészségessé, hogy otthon készül. Vagyis nem a trendek és nem a tiltások mentén gondolkodunk, hanem inkább azon, hogy mi kerül a tányérra valójában.
Az étkezés tízből kilenc válaszadó számára fontos kérdés, és a magyarok jelentős része (88%) úgy gondolja, hogy az egészség nemcsak genetika kérdése, hanem azon is múlik, hogy mit eszünk.
A válaszadók közel negyede (23%) inkább az ízeket választja az egészség helyett, miközben minden második magyar (53%) szerint a kettő nem zárja ki egymást. Vagyis nem látunk ellentmondást a finom és az egészséges között, a tányéron viszont gyakran mégis külön kezeljük őket. A tudatosság is inkább szándék, mint rutin: mindössze 18 százalék az, aki minden esetben megnézi az ételek összetevőit.
Nem mindig tartjuk a mértéket
Az étkezési szokásaink nem szélsőségesek, inkább ingadoznak. A válaszadók mindössze 7 százaléka mondja magáról, hogy következetesen és tudatosan étkezik, míg 30 százalék többnyire figyel az egészségére, de időnként elcsábul. A legnagyobb csoport (39%) saját bevallása szerint időszakosan él tudatosabban, máskor viszont elengedi a szabályokat. 15 százalék pedig egyenesen bevallja, hogy neki az étkezésben elsősorban az élvezet számít.
