Mintegy száz éve még úgy gondolták hogy a születendő gyermek neme kizárólag a nőktől függ, az ivari kromoszómák felfedezését követően azonban kiderült, hogy a magzat nemét genetikai szempontból a férfiak döntik el. A kérdés azért jóval bonyolultabb.
Az ivarsejtek számcsökkentő osztódással (meiózis) történő keletkezése során a férfiak hímivarsejtjeibe csak egy darab ivari kromoszóma kerül be: ha a megtermékenyítendő petesejttel egy X-kromoszómát hordozó spermium egyesül, a magzat neme lány lesz, ha viszont egy Y-kromoszómát hordozó hímivarsejt kerül a petesejtbe, fiúcsecsemő fog születni (a férfiak testi sejtjei a kétszer huszonkét testi kromoszóma mellett egy X és Y ivari kromoszómát, a nőké pedig két X-kromoszómát tartalmaznak).
Alapvetően tehát a férfiak határozzák meg, hogy milyen nemű gyermek fog születni, de ha a nő szervezetében zajló folyamatokat is figyelembe vesszük, kiderül, hogy a kérdés ennél bonyolultabb.
A japán Hjógo tartomány M&K egészségügyi intézetének tudósai szerint, az apró eltérések a kisfiúk és a kislányok számában az édesanya első menstruációjának időpontjával függenek össze. Az első menzeszüket 10 évesen átélő anyák az esetek 46 százalékában fiúkat szültek.
Ha előszür 12 évesen menstruáltak, 50 százalékuk szült fiút, és a két évvel későbbi kezdés már 53 százalékos valószínűségben eredményezi fiúk szülését.
„Korábbi kutatások kimutatták, hogy azoknak a nőknek, akik 12 éves koruk előtt kezdtek menstruálni, magasabb volt az ösztradiolszintjük (női nemi hormonok). Ez később azon megtermékenyített peték spontán vetéléséhez vezethet, amelyekből fiúknak kéne fejlődniük” – spekulálnak a japán tudósok.
