Hogyan ismerjük fel az epe betegségeit? Puffadás, émelygés, sőt, olykor kegyetlen görcsök jelzik: valami baj van az epével. Szerencsére számos gyógymódja van a műtéten kívül is,de jobb ha elkerüljük a bajt, egészséges táplálkozással, helyes életrenddel.
Nagyobb étkezések, túl zsíros ételek fogyasztása után (például egy húsvéti ebéd vagy egy hatalmas disznótoros vacsora), az éjszaka első felében többször is felébred a beteg: nagyon rosszul érzi magát, gyomra tompán, majd egyre élesebben fáj, végül a jobb bordaív alatt óriási görcsöt érez, ami a jobb lapocka felé sugárzik. Mire az ügyeletes orvos megérkezik, többnyire már hányinger, hányás is jelentkezik, s maga a beteg jelenti orvosának: „epegörcsöm van doktor úr, segítsen!” Íme az epekőkólika, epekőroham típusos tünetegyüttese.
Legtöbbször epekő
Az epebetegségek közül a leggyakoribb az epekövesség, a lakosság 10-15 százaléka szenved tőle. A nőknél kétszer gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Kialakulásáért az öröklődésen túl az étrend, a túlzott zsírbevitel, a női nemi hormon jelenléte, a terhesség, a szájon át szedett fogamzásgátlók jelenléte lehet a felelős. A pigmentköveket az epepangás és a fertőzések okozzák. Általában elmondhatjuk, hogy az epehólyag-ürülés lelassulása, károsodása epekőképződésre hajlamosít, hiszen emiatt az epe hosszabb ideig marad az epehólyagban, ez lehetővé teszi a kristályképződést.
Az epebetegségek diagnózisa, a jellemző tünetek jelenléte miatt általában nem túlzottan nehéz. A fájdalom jellemző, de azt is tudnunk kell, hogy a fájdalom nem minden esetben fordul elő, gyakran el is marad, ilyenkor tompa nyomás, puffadás, hasfeszülés, teltségérzet, émelygés, hasmenés lehet jelen. A „véletlenül” felfedezett, úgynevezett „néma kövek” esetén pedig a betegnek semmiféle panasza sincs.
Az epeutak és az epehólyag gyulladásainak jellemző tünete a láz, amely heveny esetben igen magas is lehet, míg a krónikus gyulladás általában hőemelkedést okoz.
Ultrahangos diagnózis
A sárgaság jellemző az epeutak betegségeire, de ha ez a sárgaság fájdalommal és görccsel jár, akkor a kövesség diagnózisa a valószínűbb. A vizsgálat során az orvos érzékenynek találja, sőt optimális esetben tapintja is a megnagyobbodott epehólyagot.
A diagnózist megerősítő műszeres vizsgálatok közül szinte kizárólagosan az ultrahang-vizsgálat az, amely bizonyító erejű, bár több más képalkotó eljárás is rendelkezésünkre áll. Az ultrahangos módszer olcsó, fájdalmatlan és az epekövek 95 százalékát biztonsággal kimutatja.
Az epebetegségek kezeletlen esetben számtalan szövődményt okozhatnak: gyulladásnál az epehólyag „eltályogosodhat”, elhanyagolt gyulladt, köves epehólyag hasnyálmirigy gyulladást idézhet elő, s azaz epehólyag kilyukadásához vezethet.
A gyógykezelés függ az epebetegség természetétől. Gyulladások esetén antibiotikumos terápia szükséges, fájdalom, görcs esetén fájdalomcsillapítókat, görcsoldókat adunk. Általában az a vélekedés, hogy az úgynevezett „néma” epehólyag esetén, amikor a betegnek bizonyítottan epeköve van, de semmi panasza sincs, nem szükséges a kezelés.
A panaszos epeköves beteget meg kell operálni. Az epekő-eltávolításnak több módja ismert. A hagyományos, nagy hasi metszéssel induló műtétet az utóbbi évtizedben felváltotta az úgynevezett laparoszkópos epekőeltávolítás. Ismert még az igen kis metszésből indított kőeltávolítás is, amelyet mini-laparatómiának neveznek. A szondán keresztül történő eltávolítások, epehólyag és epevezeték revíziók csak speciális indikációk esetén alkalmazandók.
Zúzással, vagy gyógyszerrel
A testen kívüli lökéshullámmal végzett, úgynevezett „ultrahangos kőzúzás” terjedőben van és vita folyik a gyógyszeres kőoldás lehetőségéről is, bár ennek a módszernek a költséges volta, a hosszú időn át tartó kezelési idő és a nagy kiújulási arány behatárolja alkalmazását.
Az epekőkólikát gyakran táplálkozási hiba okozza, így fontos, hogy a betegeket megfelelő táplálkozási tanáccsal lássuk el. Ajánlott a zsír-, fűszer és energiaszegény étrend. Nem javasolt a tükörtojás, a rántotta, a csokoládé, az alkohol, a száraz hüvelyesek, a káposztafélék fogyasztása. Kerülendő a túl erős tea és kávé. Nyugodtan fogyasztható a kétszersült, a keksz, a rizs, a búzadara, a sovány húsok, a sovány túró és sovány sonka, a párolt zöldség, a kefir és a joghurt. Heveny roham esetén a bő folyadékpótlás a legfontosabb.
A lezajlott műtét után néhány hétig ajánlott a diéta, de utána betegeink visszatérhetnek régi, megszokott étrendjükhöz, természetesen mindig szem előtt tartva az egészséges táplálkozás alapelveit.
