A Magyar Rák Liga kezdeményezésére minden évben április 10-én tartják a nemzeti rákellenes napot, az országos rákregisztert 1902-ben létrehozó Dollinger Gyula orvos születésnapján.
Dollinger Gyula (1849-1937) a hazai ortopédia megalapozója volt, új elvekre helyezte a művégtagszerkesztést, elsőként végzett epekőműtétet itthon. A rákbetegségek rádiumos kezelése mellett hangsúlyozta a korai műtéti beavatkozás jelentőségét, a műtéti technikákat maga is fejlesztette, majd tanította utódainak. Kezdeményezésére jött létre 1902-ben az Országos Rákbizottság, amely elkészítette az első rákstatisztikát.
A rák gyűjtőfogalom: több száz különböző szövettani típusú, különböző biológiai viselkedésű és különböző szervekre lokalizálódó megbetegedést (kóros sejtburjánzást, daganatot) fed. Kezelése, gyógyítása is sokféle lehet, nincs ellene univerzális gyógyszer. Fél évszázada a rosszindulatú daganatokkal diagnosztizált betegeknek csak ötöde volt megmenthető, ma körülbelül felük, és a bővülő terápiás lehetőségeknek, az intenzív kutatásoknak köszönhetően az arány tovább javul.
Szervezetünkben nap mint nap keletkeznek rendellenes sejtek, de mivel az immunrendszer sejtjei ezeket képesek felismerni és elpusztítani, ritkán fejlődik betegség belőlük. Néha azonban sikerül kibújniuk a szervezet ellenőrző rendszerének felügyelete alól: féktelen szaporodásuk és áttétképződésük vezet az összefoglaló néven ráknak nevezett betegséghez. Az alattomos kór nagyon lassan, több év alatt alakul ki, megfelelő diagnosztikával azonban már korai szakaszban ki lehet mutatni az elváltozást.
A világon évente több mint 14 millió embernél diagnosztizálnak rákot (ez a szám 2025-re elérheti a 19 milliót is), s több mint 8 millióan halnak meg rákbetegségben, az elhunytak között egyre több a fiatal. A megbetegedések legfőbb oka a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a rossz táplálkozási szokások, a testmozgás hiánya, a túlsúly, kialakulásában nagy szerepe van a környezetszennyezésnek is. A betegség kialakulásának kockázatát csökkentő javaslatok szerepel a friss zöldség és gyümölcs fogyasztása naponta, valamint a zsíros, túlsózott ételektől, cukrozott italoktól való tartózkodás. A szakemberek az 50 éves kor feletti évenkénti orvosi vizsgálatot is tanácsolják.
Magyarországon a daganatos betegségek a halálozások 35 százalékát teszik ki. Évente mintegy 80 ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, és több mint 30 ezren halnak meg valamilyen rákos elváltozás következtében. A vezető daganatos halálok a tüdőrák, ezt követi a vastagbél- és végbélrák, az emlőrák, a gyomor-, a prosztata- és a szájüregi rák által okozott halálozás. Magyarország világelső a tüdőrák okozta halálozásban. A rosszindulatú tüdődaganat elsődleges okozója a dohányzás.
A rákban elhunytak fele megmenthető lenne, ha az elváltozást, a daganatot idejében felismernék és megfelelően kezelnék. Felvilágosítással és szűrővizsgálatokkal az esetek harmadát lehetne megelőzni, másik harmadát gyógyítani, ennek érdekében hirdették meg 2006-ban a Nemzeti Rákellenes Programot, amelynek végső célja, hogy tíz év alatt tíz százalékkal csökkenjen a daganatos betegségekből eredő halálozások száma. A program legfontosabb üzenete, hogy a rákbetegséget meg lehet előzni, és e betegségből meg lehet gyógyulni. A megelőzésért – a kockázatok minimalizálása és a szűrővizsgálatok mellett – egyéb módon is lehet tenni: a vírusok által okozott rákok – így a hepatitis B és C okozta májrák vagy a HPVA okozta méhnyakrák – esetében a védőoltás igénybevételével.
