Kevés olyan meseregény létezik, amely egyszerre csipkelődik a saját korával, játszik a matematikával, és közben egy kislány álmán keresztül új világokat teremt. Lewis Carroll Alice Csodaországban című műve épp ilyen: játékos, szürreális, mégis hátborzongatóan pontos tükre a viktoriánus Angliának.
De ki volt az az oxfordi matematikaprofesszor, aki mindezt megalkotta – és hogyan született meg a világ egyik legismertebb gyermekkönyve?
A logika tréfái és a tükör mögötti világ – Érdekességek Alice Csodaországban születéséről
A professzor, aki inkább a logikát választotta az egyházi pályamodell helyett
A Alice szerzőjét a világ Lewis Carrollként ismeri, ám a név mögött Charles Lutwidge Dodgson, egy anglikán lelkész legidősebb gyermeke áll. Bár tanulmányai után diakónussá szentelték, a papi hivatásnál sokkal jobban érdekelte a matematika.
Oxfordban negyven évig tanított, és a matematikai logika egyik korai művelőjeként George Boole nyomdokain haladt. Ezzel párhuzamosan a korszak egyik legtehetségesebb portréfotósa volt, irodalmi munkásságát pedig gyakran a szürrealizmus előfutáraként emlegetik.
Carroll világképét áthatotta a formák, a rend és a logikai paradoxonok szeretete. Meséinek belső szabályrendszere nem a gyermeki ösztönösségen, hanem sokkal inkább a játékelmélet, a nyelvi játékok és az imaginárius számok világát idéző abszurd logikán alapul.
A kislány, aki miatt létrejött Csodaország
Az Alice Csodaországban eredete egy baráti piknikre vezethető vissza. 1862 nyarán Carroll a Christ Church dékánjának három lányával – Lorinával, Edith-tel és a kíváncsi, élénk fantáziájú Alicével – csónakázott az Isis folyón. A mesélés kedvéért rögtönözni kezdett: Alice kérésére különös világot talált ki, ahol egy kislány egy fehér nyulat követve furcsa lények közé csöppen.
Alice annyira megszerette a történetet, hogy Carrollt megkérte: írja le neki. A szerző így született meg a kézzel írt Alice kalandjai a föld alatt, melyet később egy látogató javaslatára Carroll átdolgozott, kibővített – és így jött létre a ma ismert regény.
A mese, amely összezavarta a viktoriánus kritikusokat – és meghódította a gyerekeket
A könyv 1865-ben jelent meg először, olyan korban, amikor a gyermekirodalomtól elsősorban erkölcsi tanulságokat vártak. Carroll viszont fittyet hányt a didaktikára: szereplői logikátlanok, gyakran ostobának tűnnek, és a világ, amelybe Alice csöppen, a viktoriánus társadalom kifordított karikatúrája.
A kritikusok eleinte értetlenül álltak a „komolytalan” mesével szemben, ám a gyermekek azonnal megszerették. Carroll ösztönösen tudta, hogyan működik a gyermeki elme: a paradoxonok, a nyelvi játékok, a találós kérdések és a parodizált versek – például a „Hogy van a kis krokodil?” vagy az „Öreg vagy, William atya?” – az abszurd humor legmagasabb szintjére emelték a könyvet.
A legenda szerint Viktória királynőt is lenyűgözte Alice kalandja, annyira, hogy megkérte Carrollt: következő művét is mutassa be neki. A szerző szót fogadott – és legújabb matematikai dolgozatát, a differenciálegyenletekről szóló munkáját vitte hozzá.
A Tükörország megszületése és az Alice-jelenség
A hatalmas siker után érkezett a folytatás is: Alice Tükörországban 1871 decemberében jelent meg (1872-es keltezéssel). A két regény együtt Európa és később a világ legnépszerűbb gyermekirodalmi művei közé emelkedett.
A 19. század végére az Alice már nem csupán könyv volt, hanem kulturális jelenség: filmek, színházi adaptációk, balettek és tudományos kutatások tucatjai születtek azóta is a művek alapján.
Magyarul Kosztolányi Dezső és Szobotka Tibor fordításában vált igazán ismertté.
Álomvilág, amelyben a viktoriánus Anglia tükröződik vissza
Carroll műve álomként indul és álomként ér véget, de közben éles tükröt tart a kornak.
A Szív Királynő hirtelen haragú zsarnoksága könnyen Viktória királynőt idézi, míg férje, a jószívű, ám jelentéktelen Szív Király a pipogya Albert hercegre emlékeztet.
A könyv visszatükrözi: az angol igazságszolgáltatás bürokráciáját, az iskolarendszer abszurditásait, a sportszenvedély túlzásait.
Csodaország tehát nem más, mint a viktoriánus Anglia groteszk, álomszerű tükörképe – ahová Carroll matematikai logikája és különc humora vezet be bennünket.
