Olyan filmek operatőre volt, mint a Magasiskola, a Régi idők focija, a Szabadíts meg a gonosztól, a Ripacsok, a Kincsem és ő volt a Queen együttes budapesti fellépésről készült film operatőre is. 80 éves Ragályi Elemér filmoperatőr, forgatókönyvíró és rendező, a magyar operatőri iskola egyik legkitűnőbb alakja.
Ragályi Elemér 1939. április 18-án született. 1957-től a Mafilm stúdiójában világosító, laboráns, segédoperatőr és felvételvezető volt, diplomát 1968-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett. Első rövidfilmjét még főiskolásként fényképezte Elek Judittal: a Meddig él az ember a miskolci rövidfilmfesztiválon díjat nyert. Ugyancsak Elek Judittal forgatta le 1969-ben első játékfilmjét is Sziget a szárazföldön (1969) címmel.
A hetvenes évek közepén a legnevesebb rendezőkkel dolgozott együtt, az évi húsz magyar játékfilmből hármat-négyet ő fényképezett. Egyedi kameramozgatási technikája – szeretett mindent a néző szemszögéből, kézikamerával láttatni – hamar ismertté és kedveltté vált. Olyan filmek operatőre volt, mint a Magasiskola, a Sárika, drágám, a Fotográfia, a Régi idők focija, a Szabadíts meg a gonosztól, a Ripacsok, a Dögkeselyű, a Miss Arizona és ő volt a Queen együttes budapesti fellépésről készült film operatőre is. Tudását igyekezett átadni a következő generációnak, 1979-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán (ma Egyetemen) tanított.
1988-tól a megújulás reményében külföldre ment, ahol újra bizonyítania kellett, de hamarosan Európa- és Amerika-szerte is jegyezni kezdték nevét. Itthon is dolgozott tovább, egyebek között a nagysikerű A miniszter félrelép című filmet fényképezte. Óriási sikert ért el a 2016-ban bemutatott Kincsem című történelmi kalandfilmmel és legutóbbi filmje, Kondor Vilmos tíz nyelvre lefordított krimijéne, a Budapest noir adaptációja volt. Nem egy filmjét – Csudafilm (2005), Nincs kegyelem (2007) – nemcsak operatőrként, hanem forgatókönyvíróként és rendezőként is jegyzi, A tévedés joga című tévéfilmben szereplőként is felbukkant.
Ő az egyik legaktívabb magyar filmoperatőr, aki művészien használja a régi és a legújabb filmes technikai megoldásokat is. Az elmúlt évtizedek során 100 játékfilmet, minisorozatot, tévé- és dokumentumfilmet forgatott. Beszélnek Ragályi-stílusról, amely a dokumentarizmus és a stilizáció egyfajta ötvözete, még kifejezetten dokumentarista filmjeiben is van poétikus, stilizált elem.
Ragályi Elemér 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1985-ben kiváló művész címet, 1991-ben Kossuth-díjat kapott. A Magyar Filmszemlén hat alkalommal kapta meg a legjobb operatőrnek, 2008-ban pedig a Nincs kegyelemért a legjobb rendezőnek járó díjat. Megkapta a Cable Ace-díjat (az Amerikai Operatőrök Szövetségének televíziós díját), s ő fényképezte a svájci A reménység útja című alkotást, amely 1991-ben Oscar-díjat kapott. 1996-ban a Raszputyin című tévés filmprodukció operatőri munkájáért a tévés Oscarnak tartott Emmy-díjjal jutalmazták.
