Visszatérnek a filmvászonra Bartos Erika mesehősei. A kalandok során Bogyó és Babóca mellett megismerkedhetünk a kalapját vesztett Gombával, a titokzatos Csillaglánnyal, a kürtős kalácsokat árusító Bodobáccsal és Hörcsöggel is.
Bogyó és Babóca 3. – Játszótársak címmel augusztus 28-tól vetítik a mozik a népszerű mesekönyvekből készült rajzfilmsorozat legújabb történeteit. A film, az előző két szériához hasonlóan, 13 történetet mesél el Bogyó, Babóca és kis barátaik élményeiről. A már jól ismert szereplők mellett megismerkedhetünk új karakterekkel is: a kalapját vesztett Gombával, a titokzatos Csillaglánnyal, a kürtős kalácsokat árusító Bodobáccsal és Hörcsöggel.
A legújabb évad elkészítése mind a producer-rendező M. Tóth Géza, mind a KEDD Stúdió vállalásainak legújabb munkája. Magyarország korábban nagyhatalom volt a világ animációs filmgyártásában, kitűnő egész estés filmek és tévésorozatok készültek, melyek sikereket arattak itthon és külföldön egyaránt. A KEDD Stúdió célja, hogy ezeket a sikereket, ezt a megbecsülést visszahozza, valamint támogassa az óvodás- és iskoláskorú közönség vizuális nevelését. A Stúdió ebbéli munkásságának eredményességét mutatja, hogy M. Tóth Géza alkotásai több mint 200 nemzetközi filmfesztiválra kaptak már meghívást, munkáit közel 100 díjjal ismerték el.
A Bogyó és Babóca rajzfilm sorozat is számos elismerést tudhat magáénak mind hazai, mind nemzetközi megmérettetéseken: 2013-ban a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál közönségdíja, 2013-ban Premio Cartoon Kids díj Olaszországban, a Cartoon Club Animációs Fesztiválon, 2012-ben a rajzfilmet bemutatták a Tokiói Nemzetközi Animációs filmfesztiválon, 2011-ben a Bogyó és Babóca filmmel a KEDD elnyerte a Jiangyini Nemzetközi Gyerekfilm-fesztivál Legjobb Rövidfilm díját.
A sorozat történetei eredetileg könyv alakban jelentek meg, az első kötet 2004-ben. A meséket Bartos Erika írta és rajzolta, aki a kortárs hazai gyermekirodalom egyik legnépszerűbb, meghatározó alkotója. A csigafiú és a katicalány történetei mára több mint 20 kötetes sorozattá nőttek. A sorozat kettejük barátságán alapszik, de fontosak a mellékszereplők is: Pihe a lepkelány, Baltazár a méhecske, Vendel a szarvasbogár és Gömbi a virágbogár. A kis társaság történetei az óvodás korosztály mindennapjait jelenítik meg, annak konfliktusaival, küzdelmeivel, szépségeivel, barátságaival.
Bartos Erika így emlékszik a rajzfilmek készítésére: „A Bogyó és Babóca rajzfilm készítése hatalmas élmény volt nekem. Hosszú és nehéz munka volt, magam is kivettem a részem a rajzi feladatokban. Számomra az volt a legfontosabb, hogy a figuráim kisugárzása épp olyan szeretetteljes és odaadó legyen, ahogyan a könyvben megszokták a gyerekek, és ez sikerült is. Végtelenül hálás is vagyok ezért, nagyon jó kezekbe került a sorozatom a KEDD Animációs Stúdiónál. M. Tóth Gézával az első perctől jól tudtunk együtt dolgozni, a rendezőnek, Krizsanics Antoninnak, a figuratervezőknek, a háttérrajzolóknak, az animátoroknak mind részük van abban, hogy ezek a megfilmesített mesék ma sok kisgyereknek okozhatnak örömöt.”
Bartos Erika kifejezte abbéli örömét, hogy az együttműködés a Stúdió és közte immár 5 éve tart. A könyvsorozat 10 éve indult, és 2009-ben akkor talált egymásra M. Tóth Géza és Bartos Erika, mikor a könyvek már egyre sikeresebbekké váltak. Bartos Erika kezdeti félelme attól, hogy a figurák kézműves jellegének báját hogyan tudja majd a mozivásznon megjelenő film visszaadni, már az első Bogyó és Babóca film elkészültekor teljességgel szertefoszlott. Ő minden figurát szabad kézi rajzzal készített el, ennek építészmérnökként és a gyermek közönség gondolkodását, érzéseit különös érzékenységgel megértő szerzőként rendkívüli fontosságot tanúsít. Vallja, hogy a kézzel rajzolt mesék személyesebbek, átélhetőbbek, mint nem szabad kézi rajzzal készült társaik, hiszen egy-egy másképp megrajzolt arccal, mimikával, szájformával minden kis karaktert egyedivé lehet varázsolni. Emiatt a kezdetekkor kérdéses volt számára, hogy a mozgóképes változatban meg tud-e jelenni ugyanez a személyesség, közvetlenség, átélhetőség, de az eredmény mind az első és második, mind a most bemutatásra került 3. sorozatban megnyugtatta.
Az írónő örömmel tapasztalta, hogy a megmozgatott és a nagyszerű mesélő, Pogány Judit hangján megszólaló figurák még árnyaltabbá, még átélhetőbbé tették a történeteket. Mint elmondta, Pogány Judittal nagy öröm volt együtt dolgozni, hiszen nagy szakmai tudással, felkészültséggel és rutinnal vette a feladatot.
Pogány Judit egy interjúban így idézte fel ezt a munkát: „Nem könnyű a feladat: a mesélő hangjával együtt most már közel 100 figurára és hangszínre kell gondolni, készülni. Mivel rendkívül sok figura szólal meg a mesékben, és szerettem volna a szereplők személyiségének megfelelő hangokat használni, rögtön a munka kezdetén színeket képzeltem a szereplőkhöz. Amikor egyedül vagyok, és csönd van körülöttem, bejelölöm a színeket, aláhúzom a szövegeket, néha még hangokat is próbálgatok. Az első oldal tetején lejegyzetelem, hogy abban a mesében hány szereplő van, és milyen színek tartoznak hozzájuk. Később ahhoz képest tudom tologatni az egymáshoz hasonló hangszínű figurákat, hogy abban a mesében kiknek kell különbözni egymástól. Szóval azért ez egy folyamatos dekázás, de a színész számára szerintem lubickolás a játék a hangok sok-sok lehetséges árnyalatával. Nagyon-nagyon élvezem!„
M. Tóth Géza hozzátette, hogy a gyártás oldaláról valóban kihívást jelentett, hogy az animáció technikájából fakadó szükségszerű egységesítés mellett hogyan maradjanak a figurák olyan önálló egyéniséggel felruházottak, mint az Bartos Erika könyveiben látható. Egy-egy jeleneten többen is dolgoztak, sok közreműködő grafikus és animátor munkáját kellett összehangolni.
A rendező, Krizsanics Antonin magas szintű hozzáértését tanúsítja, ahogy a szükségszerű ún. karaktertartás mellett olyan egyedi mozdulatokkal, mozgásformákkal keltette életre a szereplőket, hogy azok a kézi rajzhoz hasonló személyességet árasszanak. A rendező például másképp ábrázolja minden egyes szereplő járását: némelyikük járása nehézkesebb, másoké peckesebb, míg egyeseké könnyed, légies.
Krizsanics Antonin elmondta, hogy „nagyszerű élményt jelentett számára, hogy rendezőként részt vehetett egy olyan rajzfilmsorozat létrehozásában, ami népszerűségét, léptékét tekintve a magyar animáció olyan klasszikusaival említhető egy szinten, mint a Mézga Család vagy a Vízipók Csodapók.” Antonin röviden bemutatta, hogy az együttműködés az alkotók közt hogyan vált epizódonként egyre gördülékenyebbé, hogyan váltak az alkotók önálló művészekből összeszokott csapattá, és ahogy ő mondta: „A 39 elkészített epizód után a rajzfilm” hogyan állt be „a saját pályájára”.
Szabó Tibor, az Alma Együttes egyik tagja megerősítette a rendező szavait, és elmondta, hogy „az együttes a Bogyó és Babóca filmeket megelőzően még sosem készített filmzenét, mégis a 3 évad 39 epizódja alatt olyan szintre fejlődött az együttműködés, hogy már félszavakból is megértették egymást”, és minimális korrekciókkal úgy alakították a zenét az epizódokhoz, hogy ezáltal a történetek még szerethetőbbekké, átélhetőbbekké váltak.
M. Tóth Géza hangsúlyozta, hogy „a sorozat sikere mögött a titok, hogy Bartos Erika kivételes empátiával a legkisebb gyerekek felé fordul a történetekben, a rajzokban.” A Stúdió munkatársai pedig igyekeztek ezt a figyelmességet, szeretetteljességet filmes formába önteni. „A csapat könnyedén megértette az elvárásokat a könyvből filmvászonra történő átültetéssel kapcsolatban, és nagyszerű csapattá kovácsolódtak élén a gyártásvezető Bouandel Dorayával, Pogány Judittal, Krizsanics Antoninnal és az Alma Együttessel.”
