„Nem az a szégyen, ha az embernek piszkos az arca; a szégyen ott kezdődik, ha nem mossa le.” A 90 éve született Truman Capote leghíresebb műve, a Hidegvérrel a „tényregény” és a modern „megtörtént bűnügyi” történet úttörő példája.
A könyv a knasasi Clutter család 1959-es meggyilkolásának az azt követő tárgyalásnak, valamint a gyilkosok – a kallódó, beilleszkedésre képtelen páros, Dick Hickock és Perry Smith – kivégzésének történeté idézi fel. Capote az amerikai értékek vizsgálatának kiindulópontjaként is felhasználja az adott ügy egymásnak feszülő ellentété: a tiszteletre méltó Clutterék olyannyira élettől duzzadó, ősgyökeres amerikaiak, akiket már-már kitalálni sem lehetne, míg Smith és Hickock a James Dean-i „lázadó” kultúra kegyetlenül valóságos megtestesítői.
1959. november 15-én a Kansas állambeli Holcomb városkában bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták a közmegbecsülésnek örvendő, feddhetetlen hírű farmert, Herbert Cluttert, feleségét és két gyermekét: a ház különböző helyiségeiben egyenként megkötözték, majd közvetlen közelről puskával fejbe lőtték őket. A gyilkosság indítóoka ismeretlen volt, a tettesek után szinte semmi nyom nem maradt. Öt évvel, négy hónappal és huszonkilenc nappal később, 1965. április 14-én a két gyilkost, a harminchárom éves Richard Eugene Hickockot és a harminchat éves Perry Edward Smitht felakasztották a lansingi fegyházban.
Ennek a hat embernek az életével és halálával foglalkozik a nálunk is jól ismert amerikai író, Truman Capote alkotása, melynek műfaját ő maga így határozta meg: tényregény. Ezzel azt akarja az olvasók tudomására hozni, hogy könyvében minden egyes mozzanatnak szigorú valóságalapja van: minden egyes esemény úgy történt, minden egyes szó úgy hangzott el, ahogy az anyagot elrendező, a művész-riporter szerepét betöltő író e lapokon elénk tárja.
Capote nagy gonddal és együttérzéssel rekonstruálja ugyan az áldozatok világát is, de ami igazán érdekli, az Perry és Dick érzelmi élete, s az, vajon mi vezethette őket a kíméletlen vérengzésre. Sőt, egyesek azt állítják, Capote-t azért bűvölte el annyira Perry Smith, mert önnön lehetséges alakmását látta benne. Tekintve, hogy Capote a tárgyalás alatt folyamatosan írt a bűncselekményről, még az is felvetődött, hogy a végső ítéletet is befolyásolta az a mód, ahogyan cikkeiben a gyilkosokat bemutatta. Mailet A hóhér dala (1979) című művéhez hasonlóan ebben a könyvben is mintegy testet ölt a tények és a fikció kérdéseiről, s a nekik tulajdonított erkölcsi felelősség egybeeséseiről és különbségeiről folyó vita.
A történet nem ért véget
2012 decemberében exhumálták a Hidegvérrel című Truman Capote-regény alapjául szolgáló, 1959-ben elkövetett kansasi családirtás elkövetőinek holttestét, hogy az így nyert DNS-minták segítségével járjanak a végére egy másik, egy hónappal később történt floridai családirtásnak.
A floridai nyomozók azt szeretnék kideríteni, hogy a kansasi Holcombban élő Clutter házaspár és két gyermekük meggyilkolásáért letartóztatott, majd kivégzett Richard Hickocktól és Perry Smithtől származó DNS-minták megegyeznek-e a floridai Ospreyben elkövetett családirtás helyszínén talált bizonyítékokkal. „A minták talán segítenek végre pontot tenni a Walker család meggyilkolásának ügyére. Ötvenhárom év után ennek éppen itt lenne az ideje” – mondta Kyle Smith, a kansasi nyomozóiroda vezetője. Hickock és Smith teste egymás mellett fekszik egy magántemetőben azon szövetségi fegyház mellett, ahol börtönbüntetésüket töltötték. A két férfit bűnösnek találták Herbert és Bonnie Clutter, valamint két gyermekük meggyilkolásáért. Az ügy hatalmas nemzetközi figyelmet kapott Truman Capote Hidegvérrel című regénye, illetve az esetet feldolgozó film révén.
