Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Holdbéli egy utazás című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Holdbéli egy utazás

Szerző: / 2013. május 18. szombat / Szubkultúra, Könyvvilág   

Cyrano de Bergerac (Fotó: Biography.com)A tudományos fantasztikum irodalmának ősatyjának is tartott Cyrano de Bergerac Holdbéli utazása egyszerre hipotézisgyűjtemény és társadalmi, filozófiai elméletek felállítása, sajátságos tálalásban.

„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek” – mondta 1969. július 20-án, a Holdra lépés történelmi pillanatában a tavaly elhunyt Neil Armstrong.

Milyen régen álmodozott akkor már az emberiség erről a pillanatról. A görög szatíraíró, Lukianosz kétezer éve röptette föl űrhajósát (sasszárnyakkal) a Holdba. Közelebbi ismerősünk a Holdbéli utazás című regény szerzője, Cyrano de Bergerac, aki egy romantikus dráma hőseként újra meg újra felbukkan a színpadon és a filmvásznon. A szerepet nem kisebb nevek is eljátszották már, mint Jean-Paul Belmondo és Gérard Depardieu. A hosszú orrú, kiválóan kardozó, kalandornak is tekinthető katona regényes alakját elsősorban Edmond Rostand népszerű tragikomédiájából ismerjük.

Cyrano de Bergerac: Holdbéli utazás (Illusztrálta: Gyulai Líviusz)Álmaiban a Holdon járt

A „történelmi” Cyrano 1619-ben született Párizsban, és nagyjából olyan volt, mint Rostand darabjában, valóban hasonlított nem egy szempontból a drámaíró által felállított képhez. Félelmetes kardforgató, párbajhős és ismeretekre szomjazó szellem; érzelmes lélek, és maró versek írója; jókedvű ivócimbora és a szabadságához mindenekfelett ragaszkodó alkotó. Egyszerre volt poéta és természettudományos gondolkodó. Fiatalon halt meg, alig harminchat éves korában, miután titokzatos körülmények között egy gerenda zuhant a fejére. Baleset volt, vagy merénylet a merész szabadgondolkodó ellen? Soha nem derül már ki.

Ismeretterjesztés, filozófia, kaland – mind megtalálni a Holdbéli utazásban. Odafent minden ellentételes a földi szokásokkal. A Hold boldog világában például a szabad szerelem uralkodik, s a nő akár a hatóságnál is bepanaszolhatja azt a férfit, aki tartózkodó bele szemben. A megtartóztatás nem dicséretes, hanem egyenesen bűn, s a nemi szervek képmásait nyilvános tisztelet övezi. Fura egy világ ez: gyermekek parancsolna a szülőknek, mert az ő erejük és lendületük többet ér, mint az öregek élettapasztalata, amely megannyi megalkuvás összegzése csupán. És még számtalan játékos és bizarr furcsaság teszi mindvégig szórakoztatóvá és izgalmassá a regényt.

Bergerac a művel mindemellett engesztelhetetlenül állást foglalt az egyházi hatalommal és a skolasztikus világfelfogással szemben, így a felvilágosodás egyik jelentős előkészítője, s ez adja meg időszerűségét a mai olvasó számára. „Ugyanakkor a Holdbéli utazás páratlan ismeretterjesztő mű is. Cyrano nemcsak arra ügyel, hogy az elmélyedő részeket mulatságos kalandok váltsák fel, de még a tudományos elméleteket is sok leleménnyel mutatja be” – írta Szávai Nándor.