Mi volt a titka Lisztnek? Miből táplálkozott Liszt zenéje? Miért érezzük egyaránt nagyon európai és magyar szerzőnek? Liszt Ferenc – Avagy a szétforgácsolódás francia szemmel.
„Vezércsillagom az legyen, hogy Magyarország egykor büszkén mutathasson rám.” A fiatal Liszt Ferenc a francia zenei élet egyik főszereplője volt, ünnepelték mint zongoravirtuózt. A maga idejében a legismertebb magyar volt. Ám zeneszerzői munkásságát már nehezebben fogadták el, főként a francia operák motívumaira írt fantáziáit ismerték.
Lisztnél rögtön a végtelenbe ütközünk, akár életét, akár műveit vesszük szemügyre, nem szólva tekintélyes kisugárzásáról, mely szinte határtalan. A határvonalakon túllépve közelebb hozza egymáshoz az országokat; ő, a valójában sehonnai magyar-osztráknémet-francia-olasz, ízig-vérig vándorcigány – a szó legnemesebb értelmében, mint azok az utazó zenészek, akikről csodálatos könyvet ír -, vagyis a zene és a művészet legnagyobb européere. Liszt művei francia, német, osztrák, cseh, magyar, angol, olasz, spanyol, orosz, lengyel nemzeti témákból merítenek Ő itt a modern Homérosz, akit Németország, Magyarország és Franciaország, a három legnagyobb nemzet egyaránt magának követel – mondja Heine.
A 2002-ben létrehozott Chateauroux-i Lisztománia Fesztivál kitalálója, a 2011-es francia Liszt-év eseményeinek művészeti vezetője, Jean-Yves Clément könyvét mutatják be szerdán este a szerző jelenlétében Budapesten.
A 2000-ben alapított Művészetek Kastélya – Nohan eseménysorozatát is a jeles francia zenetörténész hozta létre. Nohan George Sand írónő kastélya volt, ahol barátját, Chopint meglátogatva Liszt is megfordult.
„A könyv írójának személyes vallomását vehetjük kézbe, az ő Liszt-képe ez az írás. Esszéjellegű munka, amelyet olvasva azt vélhetjük, elsősorban azért keletkezett, mert az általa őszintén csodált magyar zeneszerzőt szeretné sokakkal megszerettetni” – mondta el az MTI-nek Domokos Zsuzsanna, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója, aki a Liszt Ferenc – Avagy a szétforgácsolódás csodája című kötetet a Régi Zeneakadémián szerdán bemutatja.
„Ahhoz, hogy az ember az igazi művész szerepét igényelhesse, nemcsak tehetség, szív és szellem emelkedettsége kell, hanem józanság is, logika a viselkedésben, s még azt is merném mondani, hogy – bizonyos számító ész is.”
A könyv Liszt életének legfontosabb állomásait, az életmű jelentős részét mutatja be viszonylag szűk keretek között, hiszen nem vastag kötetről van szó. Idéz a levelekből, Liszt írásaiból és megpróbálja a zeneszerző-zongoraművész egyéniségét, kivételes művészi és emberi nagyságát közelíteni a ma emberéhez – ismertette az igazgató.
„Azoknak szól, akiknek nincs idejük egy nagy életrajzot végigolvasni. A végén – ugyancsak az olvasót szolgálva – egy diszkográfiát is közöl, amely szintén a személyes ízlését tükrözi. Jean-Yves Clément be is vallja, hogy vannak művek, amelyek igazán közel állnak hozzá, például a Benedictionról vagy a dalokról igen érzékletes, érzelmektől fűtött elemzést ad. A Via crucist vagy a Magyar Koronázási Misét nem érzi ennyire a magáénak” – mondta Domokos Zsuzsanna.
A könyvbemutatón Gyöngyösi Ivett fiatal zongoraművész Liszt-műveket szólaltat meg.
