Claude Monet kései festményei közül a legfigyelemreméltóbb alighanem a Tavirózsák ciklusa, már csak azért is, mert több évtizeden át, egészen a haláláig dolgozott rajta.
A háború sújtotta Franciaországban Claude Monet alapjaiban változtatta meg a művészet világát, miután világossá vált számára, hogy alkotásai jelenthetik országa számára a béke, a remény és az ellenállás szimbólumait a vérrel áztatott valóságban.
Vizililiomok, 1898–1926, mintegy 250 festmény
Monet 1899-ben kezdte el a Tavirózsa-sorozatot saját kertjében (A tavirózsák tava, 1899, New York, Metropolitan Museum) és festi haláláig, még 1926-ban is. Az utolsók már-már absztrakt képek, rendkívül expresszívek. Mintha változatokat komponált volna ugyanarra a témára, úgy modulált Monet is, ismétlések nélkül. Közben folyamatosan alakította a givernyi kertet, megkomponálta a virágokat színük szerint (tavirózsák, íriszek, rózsák, Agapanthusok [szerelemvirágok] stb.), ezek Monet legfontosabb ihlető forrásai. A kert maga is forma- és színkompozíció lett. A tavirózsás tó, melyet eredetileg csupán saját maga gyönyörűségére építtetett meg, festői kísérletezéseinek tárgyává vált. A Vízililiomok az a sorozat lett, amely kiindulópontul szolgált számára, és festői nyelvezetét tekintve a realizmustól az absztrakcióig terjed.
A Monet és vízililiomai – A víz és a fény bűvkörében címmel mozikba kerülő film bemutatja azt a megszállottságot, ahogyan a hetvenes éveiben járó, családi tragédiákkal és látásának megromlásával sújtott, az alkotással már-már felhagyó festőzseni a vászonra álmodta a fények és a víz iránti csillapíthatatlan rajongását, és több életének utolsó évtizedeiben megalkotta a Vízililiomok (Tavirózsák) mintegy 250 festményből álló monumentális sorozatát.
Március 28-tól érkezik a magyar mozikba A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat következő epizódja, amely az impresszionizmus géniuszának világába nyújt betekintést, Ross King Dühödt ámulat – Claude Monet és a Vízililiomok című bestsellere nyomán. Az író – aki szakértőként is megszólal a filmben – ebben a könyvében levelek és visszaemlékezések alapján mutatja be a legendás festő portréját, és meséli el legemlékezetesebb művészi vállalkozásának történetét.
A film bemutatja azt a megszállottságot, ahogyan a hetvenes éveiben járó, családi tragédiákkal és látásának megromlásával sújtott és az alkotással már-már felhagyó festőzseni létrehozta a csodát, a fények és a víz iránti csillapíthatatlan rajongását vászonra álmodva. Megismerhetjük azokat a csodálatos tájakat, ahol alkotott és amelyekből ihletett merített, és kiemelt szerepet kap a filmben Monet Giverny-ben lévő kertje, amelyet ma is az ő eredeti elképzeléseinek megfelelően gondoznak. A másfél órás alkotás különleges archív felvételeket is felvonultat, valamint ízelítőt nyújt a párizsi Orangerie Museum, a Marmottan Museum, az Orsay Museum és a Giverny Museum páratlan gyűjteményéből is.
A film alapjául Ross King, a Dühödt ámulat – Claude Monet és a Vízililiomok címmel Magyarországon is megjelent nemzetközi bestseller szolgált. A formabontó művészettörténeti könyveivel híressé vált író – aki szakértőként is megszólal a filmben – ebben a művében levelek és visszaemlékezések alapján mutatja be az impresszinizmus atyjának is nevezett, legendás festő portréját és legemlékezetesebb művészi vállalkozása, a „Grandes Decorations” történetét.
A filmben megismerhetjük azokat a csodálatos tájakat, ahol alkotott és amelyekből ihletett merített. Köztük kiemelt szerepet kap Monet Giverny-ben lévő kertje, amelyet ma is az ő eredeti elképzeléseinek megfelelően gondoznak. A film különleges archív felvételeket is felvonultat az alkotó, vagy épp kertészkedő Mesterről, valamint ízelítőt nyújt a párizsi Musée de l’Orangerie, a Musée Marmottan, a Musée d’Orsay és a Musée des Impressionnismes Giverny páratlan gyűjteményéből.
Monet és vízililiomai – A víz és fény bűvkörében
színes, feliratos olasz ismeretterjesztő film, 90 perc, 2019
Rendező: Giovanni Troili
Főszereplők: Elisa Lasowski, Ross King
Forgalmazó: Pannonia Entertainment
