Nem felel meg a hollywoodi sztereotípiáknak: nem jár partikra, az elmúlt években legnagyobb botránya az volt, hogy szomszédjai megdöbbenését kiváltva buddhista imahelyet épített villájára Richard Gere, aki 75 éve, 1949. augusztus 31-én lett.
Richard Gere (teljes neve: Richard Tiffany Gere) 1949. augusztus 31-én Philadelphiában született. Egy New York melletti farmon, szigorú metodista szellemben nevelkedett. Tehetséget árult el a zenében, ám sportösztöndíjjal bejutott a Massachusettsi Egyetemre került. Filozófiai tanulmányait félbehagyva két év után zenésznek, majd színésznek állt, de az áhított siker sokáig elkerülte. Számos zenekarban játszott, és nyári programokon kezdett fellépni New England-benVégül Londonban futott be a Grease főszerepében, és hamarosan meghódította a Broadway-t.
A sármos Gere nemcsak a nők, hanem a filmproducerek kedvence is lett, 1980-ban az Amerikai dzsigolóval a sztárok és a szex-szimbólumok sorába emelkedett. Erre rátett egy lapáttal az 1982-es Garni-zóna (Tiszt és úriember), amely után fizetési csekkére akkora összeget írhatott volna, amekkorát akar. Ő azonban visszautasította a Die Hard és a Tőzsdecápák főszerepét, inkább spirituális fejlődésére összpontosított – a buddhizmus hívéül szegődött, humanitárius missziókat vállalt, aztán az 1993-as Oscar-gálán mondott Kína-ellenes beszédéért néhány évre kitiltották a rendezvényről.
1990-ben a Micsoda nő (Pretty Woman) című film őszülő hajú, de még mindig kisfiús mosolyú milliárdosaként tért vissza, aki beleszeret a Julia Roberts által alakított prostituáltba. Érdekesség, hogy a filmet csak sokadik unszolásra vállalta el, mert semmitmondónak találta az őszülő hajú, de még mindig kisfiús mosolyú milliárdos szerepét, aki a Julia Roberts által megformált prostituáltba szeret bele. A rajongók által kikövetelt, jóval halványabb folytatás 1999-ben készült el Oltári nő címmel.
Gere pályafutását a továbbiakban fura kettősség jellemezte:
A Dermesztő szenvedélyek című thrillerben pszichiátert alakított, a Sommersby című amerikai polgárháborús szerelmi történetben Jodie Foster, a Vágyak vonzásában című romantikus drámában Sharon Stone volt a partnere. A Mr. Jones című, hasonló műfajú alkotásban mániákus depressziós beteg, az Artúr király mondakörén alapuló Az első lovagban a gáncstalan Sir Lancelot, a Legbelső félelem című thrillerben egy a tárgyalótermi küzdelmeket és felhajtást imádó arrogáns ügyvéd, a Sakálban egykori IRA-terrorista volt.
Az Ősz New Yorkban című szentimentális szerelmi történetért 2000-ben a legrosszabb alakításért járó Arany Málna-jelölést, két évvel később a Chicago című musical filmváltozatában a tehetséges ügyvéd megformálásáért Golden Globe-díjat kapott.
A hat Oscar-díjjal kitüntetett alkotás kedvéért öt hónapig vett naponta többórás táncleckéket, aminek 2004-ben a Hölgyválasz című romantikus vígjátékban is hasznát vette, ebben társastáncpartnere Jennifer Lopez volt. Az I’m Not There – Bob Dylan életei című filmben a rocklegenda egyik alteregója volt, ezt követte az érzelmes Éjszaka a parton című romantikus dráma. Olyan kiváló rendezőkkel is együtt dolgozott, mint Sidney Lumet (Hatalom) vagy Robert Altman (Dr. T. és a nők).
A 2012-ben forgatott Végzetes hazugságok című pénzügyi thrillerben egy személyben volt becsvágyó nyomozó, férj és szerető apa, alakításáért begyűjtötte negyedik Golden Globe-jelölését. Az Elfelejtett idő című filmdrámában egy New York-i hajléktalant formált meg, majd A jótevőben egy korosodó férfit, aki belekontárkodik elhunyt barátja lányának életébe.
Ezt követte a parádés szereposztású Keleti nyugalom – A második Marigold Hotel című vígjáték, amelyben az egzotikus helyen letelepedni vágyó nyugdíjasokat váró szálloda új vendégét formálta meg. A Norman című politikai drámában pedig egy amerikai zsidó üzletembert, akinek élete drámaian megváltozik, amikor barátját Izrael miniszterelnökévé választják.
Az idei cannes-i filmfesztiválon mutatták be legújabb filmjét, amelyben 44 évvel az Amerikai dzsigoló című dráma sikere után forgatott ismét Paul Schrader rendezővel.
Az Oh, Canada című, Russell Banks regényéből készült filmdráma főhőseként egy halálos beteg amerikai dokumentumfilm-rendezőt formált meg, aki halála előtt számvetést készít arról, hogy miért is emigrált Kanadába.
Gere 1991-ben vette feleségül Cindy Crawford szupermodellt, a házasság négy év után válással végződött. A színész ezután a modell és egykori Bond-lány Carey Lowell oldalán találta meg a boldogságot, 2000-ben fia is született. 2019. február 11-én, 69 és fél éves korában megszületett második fia, Alexander, a 33 évvel fiatalabb feleségétől, Alejandra Silva spanyol publicistától, akivel előző év áprilisában házasodott össze. Majd 2020 áprilisában újabb fiuk született.
Idejét ma már főként humanitárius tevékenységek kötik le, jótékonykodik, küzd azért, hogy a világ minden részén élő bennszülött törzsek megtarthassák földjeiket, sokszor hívta fel a figyelmet Tibetre. Nehéz úgy meginterjúvolni, hogy ne kedvenc témájához kanyarodjon vissza – célja, hogy a vallásban elérje a teljes szabadságot, és készül az újjászületésre.
Ő az első férfi, aki a Vogue magazin címlapjára került, 1991-ben beszavazták a világ 50 legszebb embere közé, 1999-ben a legszexisebb férfi lett. Két éve óriási vihart kavart, amikor egy AIDS-ellenes rendezvényen Indiában arcon csókolt egy bollywoodi színésznőt. Kikapcsolódásként szívesen zongorázik (a Micsoda nő zongoraszólóját is „bevállalta”), a berlini filmfesztiválon jótékonysági gála keretében John Lennon Imagine című számát adta elő.
Életművét több nemzetközi filmfesztiválon ismerték el. A legnagyobb hollywoodi sztárok egyike, aki nem felel meg a sztereotípiáknak: nem jár partikra, ideje nagy részét humanitárius tevékenységek kötik le. Sokszor hívja fel a figyelmet Tibetre, közeli barátja a dalai láma, akinek előszavával 1997-ben Zarándok (Pilgrim) címmel jelentek meg Tibetben készített fotói.
