Az 1989-es esztendő az egypártrendszerről a sokpártrendszerre való átmenet időszakának is tekinthető. Huszonöt éve történt a magyarországi rendszerváltozás – röviden az 1989. március 3-9. közötti időszakról.
1989 márciusában megalakították az Ellenzéki Kerekasztalt. Tagjai (csak az eddig még elő nem fordult szervezetek esetében írva ki teljes nevüket): MDF, SZDSZ, Fidesz, Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP), Magyar Néppárt (MNP), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) és számos további, átmenetileg kvázi-pártként működő szervezet.
Magyarországi változások:
1989. március 3. – Németh Miklós miniszterelnök Moszkvában tárgyalt Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral, aki a magyarországi változásokkal kapcsolatban hangsúlyozta: „minden hatalmon levő kommunista párt maga oldja meg feladatait…, ez kikezdhetetlen elv.”
1989. március 3. – A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elfogadta Kállai Gyula lemondását elnöki tisztségéről, helyére egyelőre nem jelöltek új elnököt. Az Országos Tanács 6-i ülésén Huszár István főtitkár kijelentette: a népfrontnak a jövőben pártoktól független, önálló arculattal rendelkező társadalmi szövetségként kell működnie.
1989. március 3. – Megalakult a Magyar Orvosi Kamara, az új testülethez a 33 ezer magyar orvos közül 11 380 csatlakozott.
1989. március 4. – Az 1988 novemberében újjáalakult Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt tagtoborzó nagygyűlést tartott Budapesten és Debrecenben.
1989. március 4-6. – Az Új Márciusi Front javaslatához kapcsolódva, a nemzeti kerekasztal-tárgyalások előkészítése érdekében az MSZMP több társadalmi-politikai szervezettel – Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, Münnich Ferenc Társaság, Független Kisgazdapárt, Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége – folytatott kétoldalú tárgyalásokat.
1989. március 5. – Palotás Jánost választották meg a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) új elnökének.
1989. március 5-7. – Várkonyi Péter külügyminiszter, aki Bécsben a helsinki záróokmányt aláíró országok külügyminiszteri találkozóján vett részt, kétoldalú tárgyalásokat folytatott Eduard Sevardnadze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszterrel.
1989. március 6. – A Minisztertanács ülésén létrehozták a kormány Világgazdasági Tanácsadó Testületét.
1989. március 6. – A Szakszervezetek Országos Tanácsa felfüggesztette a magyar szakszervezetek érvényben lévő alapszabályát, hogy megkezdhesse a szövetségi rendszerre való áttérést.
1989. március 7. – Az MSZMP Központi Bizottsága elfogadta rövid távú akciótervét. A KB ülésén arról is vita folyt, hogy milyen párt legyen az MSZMP, hangoztatták a reform és a demokratizálás szükségességét, és javasolták az Országgyűlésnek, hogy az március 15-ről egy nappal korábbi ülésén emlékezzen meg.
1989. március 7. – Rajk László születésének 80. évfordulóján Gárdonyban felavatták a koncepciós per áldozatául esett kommunista politikus első köztéri szobrát.
1989. március 7. – Budapesten felavatták az első digitális nemzetközi távhívó központot.
1989. március 8. – A Magyar Távirati Iroda létrehozta az Országos Sajtószolgálatot, amely az új pártok, civil szerveződések közleményeinek teljes terjedelmű továbbítását tette lehetővé.
1989. március 8-10. – Az Országgyűlés ülésszakán megvitatta az 1949-es alkotmány helyébe lépő, a demokratikus változtatásokat rögzítő új alaptörvény szabályozási elveit, és módosították a gyülekezési törvényt, ezentúl a Parlament előtt is lehet demonstrációt tartani, ha nem ülésezik az Országgyűlés. Az ülésen Németh Miklós kormányfő jelezte, hogy kész fontolóra venni népszavazás kiírását a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban. Az ülésszak kezdetén lemondott Stadinger István, az Országgyűlés elnöke, akinek helyére Szűrös Mátyást, az MSZMP KB titkárát választották meg.
Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. március 5. SZOVJETUNIÓ: Sztálin halálának évfordulóján Kijevben több ezres tömeg követelte, hogy tartsanak nemzeti gyásznapot a sztálini terror áldozatainak emlékére.
1989. március 7. CSEHSZLOVÁKIA: Alexander Dubcek, az 1968-s „prágai tavasz” vezetője nyugatról sugárzott rádiónyilatkozatban ítélte el a „rendőri erőszak alkalmazását” a prágai tüntetők ellen.
1989. március 7. CSEHSZLOVÁKIA: Pozsonyban nemzetközi sajtótájékoztatón hangoztatták, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső a környezetvédelmi kutatások szerint nem károsítja, hanem javítja a csallóközi felszín alatti vízkészletek minőségét.
1989. március 8. CSEHSZLOVÁKIA: Prágában letartóztatták Robert Klement osztrák írót, aki a Vencel téren egy olyan cikk fordítását osztogatta, amelyben osztrák értelmiségiek követelték a neves csehszlovák ellenzéki, Václav Havel drámaíró szabadon bocsátását.
1989. március 8. ALBÁNIA: Az ENSZ Genfben ülésező Emberi Jogi Bizottsága első ízben fogadott el Albániát elítélő határozatot, amiért a balkáni ország nem reagált a vallási türelmetlenség és megkülönböztetés megnyilvánulásait bíráló korábbi jelentésekre.
1989. március 9. JUGOSZLÁVIA: A jugoszláv államelnökség felhívással fordult a tagköztársaságok, autonóm tartományok elnökségeihez és kormányaihoz, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az egymás közötti összeütközések és viták megszüntetésére.
1989. március 9. LENGYELORSZÁG: A kormány és az ellenzék Varsóban elvi megegyezésre jutott a törvényhozási választások és az új parlament ügyében: demokratikusan választandó felsőházat, szenátust hoznak létre, az alsóház, a szejm képviselőit szabadabb módon választják meg, és a két ház együttesen választja majd meg a köztársasági elnököt.
1989. március 9. ROMÁNIA: Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága hat nyugati állam és Magyarország hivatalosan felkérése nyomán úgy határozott, hogy vizsgálatot kezdeményez az emberi jogok romániai helyzetének feltárására.
