2017. október 21.  Szombat
Szitálás, gyenge eső 15 °C Szitálás, gyenge eső
Rovatok
2017. október 21.  Szombat   Orsolya
Szitálás, gyenge eső 15 °C Szitálás, gyenge eső

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A vasöntőmester Ganz Ábrahám című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

A vasöntőmester Ganz Ábrahám

Szerző: / 2014. november 6. csütörtök / Aktuális, Háttér   

Ganz Ábrahám Öntödei Múzeum“A fél szem oda, de az öntés sikerült.” 200 éve született Ganz Ábrahám, az öntőinasból lett vasöntőmester, gyáros, többszörös feltaláló és a magyar nehézipar egyik megteremtője.

Ganz Ábrahám, a magyar ipar egyik legjelentősebb üzemének megalapítója 1814. november 6-án született a svájci Unter-Embrachban, egy kilencgyermekes kántortanító családjában látta meg a napvilágot. Előbb ács mesterséget, majd Zürichben öntészetet tanult. Húszévesen vándorútra indult, öntőinasként számos német, francia, olasz és osztrák gyárban szerzett tapasztalatot.

Svájcból Magyarország felé

Ganz Ábrahám (Fotó: Wikipédia)1841-ben jutott el Pestre, ahol részt vett a Széchenyi István által kezdeményezett József Hengermalmi Társulat gőzmalmának gépszerelési, öntödei munkálataiban, s csakhamar első öntőmester, később a gépészeti részleg vezetője lett. 1843-ban egy üzemi balesetben fél szemére megvakult, a kártérítésből és a cég nyereségéből kapott részesedéséből indította be önálló vállalkozását 1944-ben.

Első műhelyét Budán, a mai Bem József utcában nyitotta meg, a “vas és ércöntő intézet” 1845. január 24-én kapta meg a működési engedélyt. Ganz kedvező időpontban nyitotta meg üzemét. Magyarországon az 1840-es években a vaskohászat, a vasöntés eléggé elmaradott állapotban volt. Ganz kezdetben egy tégelykemencével, két fadaruval és hét segéddel dolgozott, főleg öntöttvas használati tárgyakat készített a lakossági igények kielégítésére, de a Lánchídhoz is szállított öntöttvas elemeket, kereszttartókat és tartóoszlopokat. Üzeme 1846-ban a harmadik pesti iparmű-kiállításon öntöttvas kályháival a kiállítás ezüst és József nádor bronz érmét nyerte el.

1848-ban hadiüzemmé alakult a gyár és ágyúgolyókat öntött a honvédség részére. A szabadságharc alatt már hatvan munkása volt, ágyúkat és ágyúgolyókat gyártott a honvédseregnek. Ezért később, a szabadságharc leverése után az osztrák hadbíróság hatheti várfogságra ítélte, amit azonban svájci közbenjárásra nem hajtottak végre. 1849. október 24-én feleségül vette Heisz Lőrinc késes mester és akkori városbíró leányát, s mert gyermekük nem született, két árva rokon lányt fogadtak örökbe.

Az országos gyár sikere

Ganz 1853-ban kísérleti jelleggel vasúti kocsikerekeket kezdett gyártani az angol John Burn által feltalált kéregöntéses technika felhasználásával. 1855-ben az egész Habsburg Birodalom területére kizárólagos jogot kapott a kéregöntésű öntvények készítésére, a továbbfejlesztett technikát egy év múlva szabadalmaztatta. Ganz a kerekeknek a sínnel érintkező, gyorsan kopó részeit antimonos kezeléssel igen keményre edzette, ezzel sokszorosára növelte élettartamukat. Ezzel Ganz Ábrahám lett az első Európában, aki a kéregöntési eljárást vasúti kocsikerekek készítésénél jelentős sikerrel alkalmazta. A kéregöntésű kerékgyártás felfedezésével jelentős lépéssel járult hozzá a biztonságos, nagy teljesítőképességű vasúti közlekedés megteremtéséhez. Termékeit a Monarchián kívüli országokba is exportálta, az 1867-es kiegyezésig mintegy százezer vasúti kereket szállított 59 vasúttársaságnak. Gyártott vasúti váltóalkatrészeket, vasúti kereszteződési csúcsbetéteket, gabonaipari őrlőhengereket is.

Öntödéje idővel lakatos-, mintaasztalos- és kovácsműhelyekkel bővült, s “országos gyár” minősítést kapott. 1863-ban Ferenc József koronás arany érdemkereszttel tüntette ki a gyárost, 1865. június 8-án pedig az uralkodó személyesen is meglátogatta az üzemet. Ganz gyártmányaival az 1855-ös és 1867-es párizsi, és az 1862-es londoni világkiállításon bronzérmet, az 1867-es svájci iparmű-kiállításon ezüstérmet nyert. A vállalatát egyedül vezető Ganz 1859-ben Mechwart Andrást tette meg igazgatónak, aki a gyárat európai színvonalúvá fejlesztette, a cég számos szabadalommal büszkélkedhetett.

Ganz társadalmi helyzete nem tükrözte anyagi életének megváltozását. A termelésbe állandóan visszajuttatott nyereség, a jelentős pénzkészlet hiánya nem engedte meg a külső életmód lényeges megjavulását. Budai gyártelepén egyszerű háromszobás lakásban élt feleségével együtt. Itt fogadta a külföldi üzletfeleket. A háztartásban mindenkinek dolgozni kellett, felesége maga végezte pl. a fehérnemű mosását a gyárudvarra nyíló lakás előtt. Ganzot 1861-ben beválasztották Buda képviselőtestületébe, 1863-ban Buda díszpolgára lett. Idehaza mindig magyar ruhában járt, bár svájci állampolgárságát megtartotta. Munkásaiért felelősséget vállaló gyáros volt, sokat fordított szociális célokra. Üzemében Magyarországon akkor egyedülálló nyugdíjas- és betegpénztárt létesített, svájci szülővárosának segélyegyesületét is rendszeresen támogatta.

Ganz Ábrahám Öntödei Múzeum

A Ganz-gyárban 1867. november 23-án készült el a százezredik kéregöntésű vasúti kerék. A jeles eseményre Ganz ezüst emlékérmet veretett minden alkalmazottjának, vacsorát adott nekik és családtagjaiknak, ő pedig egy díszes, minden dolgozója által aláírt üdvözlő okiratot kapott.

A túlfeszített munka és a családi problémák kikezdték idegrendszerét. Állandóan fejfájások gyötörték, rendszeres, de eredménytelen orvosi kezelés alatt állt. Egyre valószínűbbnek tartotta, hogy a családban többször is előfordult elmebaj, rajta is erőt vett. Egészségi állapota egyre rosszabbodott, de senki sem sejtette, hogy alig néhány hét múlva, sikerei csúcsán 1867. december 15-én, 53 éves korában öngyilkos lesz: levetette magát a pesti Duna-parton álló, Ybl Miklós által épített palotájának függőfolyosójáról. Mauzóleuma – amelyet ugyancsak Ybl tervezett – a Kerepesi úti temetőben található.

Halála után az örökösök Ganz közvetlen munkatársait: Eichleter Antalt, Keller Ulrikot és Mechwart Andrást bízták meg a gyár vezetésével, amely ekkor vette fel a Ganz és Társa nevet. Az öt részlegből álló, mintegy 370 alkalmazottat foglalkoztató céget a Ganz család eladta, s 1869 áprilisától részvénytársasággá alakítva, “Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt.” néven folytatta működését. A műszaki igazgató Mechwart András lett, akinek irányításával 1869 után a Ganz a Monarchia egyik legjelentősebb vállalatcsoportja lett.

A magyar nehézipar egyik megalapozójának nevét vállalatai mellett Budán utca, Pesten kéttannyelvű szakközépiskola, Zalaegerszegen ugyancsak szakközépiskola viseli. Első gyárában 1964-ig folyt termelés, az épületben 1969-ben Öntödei Múzeumot létesítettek: ennek parkjában, a magyar öntőmesterek sorában látható Ganz Ábrahám szobra is. 1985-ben a nevét viselő díjat alapítottak az egykori Ganz Gépgyárból kivált vállalatok mérnökei, tervezői számára, melyet évente, a technológiai fejlesztés és korszerűsítés terén végzett újításokért adnak át.

Felhasznált irodalom:
Szekeres József: Ganz Ábrahám életrajza (1814 – 1867)
Fotók: Ganz Öntödei Múzeum, Wikipédia

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek