Hadik András, a leghíresebb huszártábornok, minden idők legismertebb huszárcsínyének elkövetője, aki a maga vitézségéből lett gróf és tábornok, 305 éve született.
Hadik András 1710. október 16-án született Csallóközben . Katonacsaládból származott, apja a Rákóczi-szabadságharcban a császári oldalon szolgált, és 1720-ban kapott nemességet. Hadik a jezsuitáknál tanult, szerzetesnek készült, majd váratlan fordulattal felcsapott huszárnak. Akkoriban nem volt hiány háborúban, így a bátor és tehetséges ifjú gyorsan haladt előre a ranglétrán. Harcolt a török ellen és a Rajna mentén, az 1740-ben kitört osztrák örökösödési háború idején már kapitány volt. 1744-ben ezredessé, 1747-ben tábornokká léptették elő, 1753-ban pedig annak a huszárezrednek a tulajdonosa lett, amelyben annak idején szolgálatát kezdte.
A Mária Terézia magyar, cseh királynő és II. Frigyes porosz király által Szilézia birtoklásáért vívott hétéves háborúban (1756-63) többször is kitüntette magát, Neisse ostromlott várába az ostromgyűrűn áttörve 400 katonát vitt be, majd Frankenstein mellett 350 huszárral megfutamított egy porosz ezredet.
Minden idők leghíresebb huszárcsínyére 1757. október 11-én indult, hogy megsarcolja a messze a frontvonalak mögött fekvő, ezért védtelenül hagyott Berlint. Négyezer emberével csak éjszaka haladtak, gyalogosai a huszárok mögött ültek a lovon, és öt nap múlva értek Berlin falai alá. A porosz polgárok eleinte nem vették őket komolyan, és megtagadták a hadisarc kifizetését. Válaszul Hadik szétlövette a városkaput, és egyetlen rohammal behatolt a városba, a helyőrség katonái elmenekültek vagy fogságba estek. Frigyes felesége a magyarok lovagiasságára apellálva kért kíméletet, a városi tanács pedig egy nap alatt 235 ezer tallért szedett össze. Hadik október 17-én, a felmentő seregek érkezése előtt néhány órával távozott, és erőltetett menetben, de baj nélkül négy nap alatt visszaért osztrák területre. A kaland során 88 embert vesztett, de 426 hadifoglyot ejtett, hét porosz zászlót zsákmányolt, a hadisarcról nem is beszélve. A gavallér huszártiszt Mária Terézia számára 24 pár női kesztyűt is kipréselt az ellenségtől, az csak később derült ki, hogy a németek csupa bal kézre valót küldtek.
A császárnő az újonnan alapított Mária Terézia-rend nagykeresztjével, grófi ranggal és hatalmas birtokokkal fejezte ki háláját Hadiknak, aki 1760-ban rövid ideig a német birodalmi és császári sereg ideiglenes fővezére is volt. A hétéves háború után két francia, egy török és három porosz hadjáratban vett részt.
1764-1768 között Erdély katonai parancsnoka, királyi biztosa és a kormányszék vezetője volt, ő javasolta Magyarországon elsőként a jobbágyrendszer felszámolását. Ő eszközölt ki kegyelmet a moldvai határőrvidék katonaszökevényeinek, így jöttek létre a bukovinai székely telepek: Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva, Istensegíts és Fogadjisten.
1772-ben Lengyelország első felosztása után a birodalomhoz csatolt területek, Galícia és Ladoméria első polgári kormányzója volt. 1774-ben lett tábornagy és az Udvari Haditanács elnöke, 1776-ban Bács megye főispánja. Már 79 éves volt, amikor II. József a török elleni háború fővezérévé nevezte ki, de Belgrád alatt megsebesült, és lemondott a tisztségről. 1790. március 12-én Bécsben halt meg. Lovas szobra, ifjabb Vastagh György alkotása 1937 óta áll a budai Várban.
