Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Hol éltek Dzsingisz kán utódai? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Hol éltek Dzsingisz kán utódai?

Szerző: / 2014. október 28. kedd / Aktuális, Háttér   

Batu kán az Arany Hordával (Fotó: Wikipédia)„Ukek multikulturális város volt, ahol megfért egymás mellett a kereszténység, az iszlám és a sámánizmus.” Dzsingisz kán utódai által alapított várost tárnak fel Oroszországban, a Volga partján.

Ukek városát néhány évvel Dzsingisz kán 1227-ben bekövetkezett halála után alapították, amikor a nagy hódító birodalmát több részre osztották. Az egyik ilyen „utódállamot”, az Arany Hordát Dzsingisz kán unokája, Batu kán (1205-1255) hozta létre – olvasható a LiveScience hírportálon.

A település a kán nyári rezidenciájának közelében, a Volga partján épült fel. A Szaratovi Regionális Múzeum 2005 óta végez ásatásokat, az idei feltárások során értékes leletek sokasága került napvilágra, amelyek sokat elárulnak a tehetős település egykori lakosainak életéről.

„Ukek multikulturális város volt, ahol megfért egymás mellett a kereszténység, az iszlám és a sámánizmus” – hangsúlyozta Dmitrij Kubankin ásatásvezető régész. Ismertetése szerint napvilágra kerültek két keresztény templom maradványai. „Az elsőt 1280 körül építették és a 14. században rombolták le, falait freskók és domborművek díszítették. Alagsorában a helyi kereskedők lerakata működhetett, akik a Bizánci Birodalomból, Egyiptomból és Iránból importált edényeket és üvegeket, valamint egyéb javaikat raktározták itt” – magyarázta a régész. Miután az első templomot lerombolták, újat építettek 1330-ban, amely 20 éven át maradt fenn.

„Megtaláltuk a keresztény negyed egykori lakóinak személyes használati tárgyait is, így például üvegből készült kínai hajtűt, amelynek feje egy félbevágott gránátalmát formáz. Napvilágra került egy értékes csonttányér töredéke, amelybe egy sárkányt véstek díszítőmotívumként” – sorolta Dmitrij Kubankin, aki szerint e gazdag leletek arról tanúskodnak, hogy bár a keresztények nem tölthettek be vezető tisztségeket az Arany Hordában, mégsem bántak rabszolgaként mindegyikükkel.

Ukek nem maradt fenn sokáig. A 14. században az Arany Horda hanyatlásnak indult, és 1395-ben a várost megtámadta és porig rombolta Timur Lenk (Tamerlán) mongol fejedelem. A Kijevet megszálló Batu kán csapatai 1240-ben rombolták le a várost, egy évvel később, 1241-ben Batu kán vezetésével három irányból tört Magyarországra az Arany Horda.

Kik is voltak a mongol-tatár pusztítók? ” Vadak és embertelenek, inkább szörnyeknek, mint embereknek lehetne mondani őket, akik vérre szomjaznak és vért is isznak, kutya- és emberhúst marcangolnak és falnak, bivalybőrbe öltöznek, vaskardokkal fegyverkeznek – olvasható Matthaeus Paris leírásában.

Dzsingisz kán utódai, Batu kán vezetésével az egykori Ukek városában éltek (Fotó: Dmitriy Kubankin)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek