2017. október 22.  Vasárnap
Pára 9 °C Pára
Rovatok
2017. október 22.  Vasárnap   Előd
Pára 9 °C Pára

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Kun Árpád kapta az Aegon Művészeti Díjat című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Kun Árpád kapta az Aegon Művészeti Díjat

Szerző: / 2014. május 7. szerda / Aktuális, Hírek   

Aegon-logoNem beszél kilenc nyelven, nem csörgedezik joruba és vietnámi vér az ereiben, mint hősének, az önéletrajzi vonatkozásokat mégsem nehéz felfedezni könyvében. Kun Árpád kapta Boldog Észak című művéért idén az Aegon Művészeti Díjat és a vele járó nettó hárommillió forintot.

Kun Árpád vehette át az AEGON Művészeti Díjat Boldog Észak című regényéért, amely a Magvető Könyvkiadónál jelent meg. A 2014-es díjazott mű újabb bizonyíték arra, hogy érdemes és izgalmas kaland kortársat olvasni: vudu istenek, kerekesszékben versenyző idős norvégok, sivatagi forróság és a gleccserek hidege, mágia és racionalitás találkozik ebben a kontinenseken átívelő történetben, ahol a főhős, egy fekete bőrű európai önmagát keresi országokon-városokon át, de mindenhol kívülállónak érzi magát mindaddig, amíg meg nem találja a szerelmet.

Kun ÁrpádA 2013-ban a Magvető Kiadónál megjelent mű visszhangjában többször kiemelik az irodalomtörténészek és a kritikusok, hogy szinte hagyományok nélküli a magyar irodalomban az az írói nyelv és szemléletmód, amely Kun Árpád sajátja. Család-, utaztató, identitás- és fejlődésregényként jellemzik a Boldog Északot. Ugyanilyen szokatlan az az írói gesztus, hogy a boldogságot választja témájának – mutattak rá a közleményben.

Aimé Billion, a regény főhőse igazi kívülálló, aki nemcsak Afrikában vagy Európában, de a saját bőrében is idegennek érzi magát. Ereiben joruba, vietnámi és francia vér keveredik. Az afrikaiak fehérnek, a fehérek afrikainak tartják. Élete első harmincnyolc évét Beninben tölti, segédápolóként dolgozik az ország legnépesebb városában létesített francia kórházban. Innen kel útra aztán abba a másik országba, a messze Norvégiába, ahol a legjobban tudják, mi is az az idegenség, és a távolságtartó norvégok közt keresi a boldogságot egy különös szerelemben.

A könyv egyrészről olvasmányosan, plasztikusan mutatja be a nyugat-afrikai államot, és többek közt a vudut, a népi hiedelmeket és gyógymódokat; másrészről a jóléti Norvégiát. Kun Árpád fontos és felemelő regénye persze elsősorban nem a két ország, hanem Aimé Billion története: család-, utaztató-, fejlődés- és identitásregény. Azért is kiemelkedő alkotás, mert az emberi létezést se nem feketén-fehéren, se nem apokaliptikusan ábrázolja, mint oly sok mű, hanem a maga zavarba ejtő kiismerhetetlenségében és összetettségében, mély empátiával. A Boldog Észak olyan könyv, amely ismeretlen világokat tesz szívfájdítóan otthonossá a magyar olvasók számára.

Kun Árpád regénye “egyfajta Ember tragédiája: egy olyan üzenet hordozója, amely szerint ami az emberben legértékesebb, az elpusztíthatatlan és a legnehezebb körülmények között is újjászülethetik” – idézték Szörényi László zsűrielnök laudációját.

A regény szerzője, Kun Árpád (1965-) József Attila-díjas író 2006 óta családjával, négy gyerekével Norvégiában él egy fjord partján, és a helyi idősek otthonában dolgozik. Ez az első kötete a Magvetőnél. Nem beszél kilenc nyelven, nem csörgedezik joruba és vietnámi vér az ereiben, mint hősének, az önéletrajzi vonatkozásokat mégsem nehéz felfedezni könyvében. Mostanában következő regényén dolgozik, és ahogy egy riportban ígérte: “a főszereplő könnyen összetéveszthető lesz majd velem, a szerzővel”.

A kiemelkedő szépirodalmi teljesítmények elismerésére az Aegon Magyarország Zrt. által 2006-ban alapított díjra idén minden eddiginél több, összesen nyolcvankét kortárs szépirodalmi művet jelöltek a kiadók. A szűkített tízes lista – amelyen a nyertes mű mellett Bereményi Géza Vadnai Bébi, Borbély Szilárd Nincstelenek – Már elment a Mesijás?, Csabai László Szindbád Szibériában, Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat, Gergely Ágnes Két szimpla a Kedvesben, Krasznahorkai László Megy a világ, Takács Zsuzsa Tiltott nyelv, Tompa Andrea Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben és Tóth Krisztina Akvárium című kötete szerepelt – a hétfős zsűri szavazatai alapján állt össze.

A neves irodalmárokból, irodalomtörténészekből, újságírókból és pedagógusokból álló testület tagjai a nyertes műről egy többórás találkozón hozták meg konszenzusos döntésüket. 2013-ban Barnás Ferenc Másik halál című regényét találták a legjelentősebb szépirodalmi műnek, 2012-ben Grecsó Krisztián a Mellettem elférsz, 2011-ben Esterházy Péter vehette át az Aegon-díjat Esti című művéért.

A 2014-es AEGON Művészeti Díjra esélyes tíz könyv (fotó: Cultura)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek